Budapesti Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Kar - tanácsülések, 1961-1962
1961. szeptember 13., I. rendes kari tanácsülés - Az 1961-62. tanév előkészítése
- 19 Bebizonyosodott, hogy az iskolák között igen nagy különbség vah; egyik iskola kitűnő rendű bizonyitványa kevesebbet ér? mint a másik iskola jó rendűje. Azonfelül a középiskolák túl sok ’’kiváló" tanulót produkálnak. Például a pályázók közül kb 7oo kitűnő és jeles rendű volt, összesen tehát több mint kétszer annyi, mint a rendelkezésünkre álló keret. Az embernek az a benyomása, hogy egyes középiskolákban "felhúzzák" a hallgatókat, hogy ne az iskolán múljék esetleg az egyetemi felvétel sikertelensége. Felvételi rendszerünk egyik hiányossága az, hogy a jelölteket meglehetősen szűk szempontból vesz- szuk vizsgálat alá. A jelöltek ugyanis csak két szakmai tárgyból tesznek vizsgát. Az általános műveltség és a politkai tájékozottság "kipuhatol ás a" megtörténik ugyan, de konkrét elbírálás alá nem esik. Ehhez álproblémához tartózik az a többször felmerült kérdés is, hogy tudniillik a biológia és a fizika alkalmasak-e arra, hogy rajtuk keresztül elbíráljuk valakinek az orvosi pályára való rátermettségét. Kétségtelen, hogy az emlitett két tárgyon keresztül felvilágositást kaphatunk a jelöltek gondolkozás! készségéről, intuitiv és logikai képességeiről, szorgalmáról stb., de mégis csak szűk keresztmetszet az. amin keresztül beletekinthetünk az egész emberoe. Úgy vélem érdemes lenne megfontolás tárgyává tenni, hogy ne térjesz- szük-e ki négy tárgyra a felvételi vizsgát, hasonló módon, mint ahogy az a Szovjetunióban történik. Ez a négy tárgy pedig: fizika, kémia, magyar nyelv és irodalom, valamint egy választott idegen nyelv lenne. A felvételi vizsga tárgyai csak olyan tárgyak lehetnek, amiket a jelöltek középiskolában tanulnak, de minél több ilyen tárgyból vizsgáljuk meg őket, annál teljesebb képet kaphatunk róluk. Az orvosi pálya sokoldalú képességet kiván, vizsgáljuk meg tehát a jelölteket is sok oldalról. Jelenlegi felvételi rendszerünk másik nagy hiányossága abból származik, hogy az egyes vizsgabizottságok nem egyformán dolgoznak, nem egyforma követelményeket támasztanak a jelöltekkel szemben. Ezen a hiányon úgy próbáltunk segiteni, hogy nemcsak a szakmai tárgyak anyagát bocsátottuk a vizsga- bizottságok rendelkezésére, hanem szempontokat^ adtunk az általános műveltség és politikai tájékozottság megvizsgálására vonatkozólag is. Ezeket a szempontokat nem irtuk elő kötelezően, jelenleg a cél nem volt több, mint kísérletet tenni ilyen módon az egységes munka biztosítására. Az általunk adott szempontok nemcsak a középiskolában tanultakat vették tekintetbe, de azt a fejlődési fokot is, amin egy 18-19 eves ifjú áll.
