Budapesti Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Kar - tanácsülések, 1961-1962

1961. szeptember 13., I. rendes kari tanácsülés - Miniszteri, rektori leiratok

- 8 Az a nyilatkozat, helyesebben mondva azoknak az intézkedéseknek és nyilatkozatoknak a sorozata, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártja, a Szovjetunió Kormánya és a szocialista országok kommunista jártjai és kormányai a közelmúltban tettek és a közeljövőben még tenni fognak, az imperialista rágalmakkal és provokációkkal ellentétben nem azt a célt szolgálják, hogy növeljék a háborús feszültséget, hogy hozzájáruljanak az imperialisták háborús hisztéria szitásához, hanem ellenkezőleg azt a célt szolgálják, hogy leleplezzék a háborús hisztéria keltest, hogy lefogják a háborús gyújtogatok kezét még akkor; amikor ez lehetséges- még mielőtt sikerül a háború szakadékába taszitani az emberiséget. Olyan konkrét intézkedéseket^ tegyenek, mint pl.a 100 millió tonnás robbanóerejü bombáknak a bemutatásában, amelyek már régen készen vannak, csak azért nem mutatták be őket, mert azt hitte - jogosan remélte a Szovjetunió kormánya, hogy nem szükséges, hogy a saját szemükkel győződjenek meg a szocialista tábor erőfölényéről ahhoz, hogy józanabbul mérlegeljék az erőviszonyok olyan eltolódását, amelynek ezer és ezer jelét láthatták ennek a nagy hatóerejü bombának felrobbantása nélkül is. A Szovjetunió tehát nem az erejét fitofe-tatja és nem a háborús hisztériát szitja, mint az imperialisták, amikor elhatározta ezt a nagyon felelősségteljes lépést, hógy ismét rátér a nukleáris bombakisérietekre, hanem kizárólag azért, mert az irape rial isták hábprus készülődései erre rákényszerítik és mert az emberiségnek meg kell mutatni, hogy milyen veszéllyel jár egy esetleges háború kirobbantasa, milyen hazug az imperialis^táknak az az állítása, hogy a háború esetleg bizonyos szűk korlátok közé szorítható,^hogy csakugyan az egész emberiséget, vagy az emberiség nagy részét a kipusztulás veszelye fenyegeti, tehát minden becsületes ember lelkiismeretet felrazzuk és visszatartsuk még amig lehetséges. Mi meg vagyunk róla győződve, hogy ez ma még lehetséges és lehetséges lesz a jövőben is, nehogy az imperialisták akár ostobaságuknak, akár könnyelműségüknél fogva háborúba tudják taszitani az emberiséget. A Szovjetuniónak ezek a látszólagos és a szocialista tábor népeinek ezek a látszólagos ’’ugyan olyan" - ahogy az imperialisták mondják - cselekedetei mint az imperialistáknak, pontosan ellenkező célt szolgálnak, a béke megőrzésének a célját. Ismeretes az az igazság, hogy ha két ember ugyan azt teszi az nem ugyan az, ha ellentétes célokból, ellentétes okokból teszik látszólag ugyanazt.

Mi azért fegyverkezünk, hogy megőrizzük a békét, hogy a fölényünk "megmaradjon és nehogy vérszemet kapjanak az imperialisták, hogy csökken a fölényünk, tehat kihasználják az allitólag kedvezőbbé vált^helyzetet egy háború kirobbantásához. Az elkövetkező időszak tehát nem könnyű időszak lesz. Egy kicsit talán szokatlan, hogy ilyen kérdéseket vetek fel itt egy ilyen tanácsülésen, talán egyesek azt gondolják, hogy nem helyénvaló, hogy nem ide tartozik. Nagyon is helyénvaló és nagyon is ide tartozik. Azért vetem ezt fel, hogy a tánari testületnek, a párttagoknak és a párton-