Budapesti Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Kar - tanácsülések, 1960-1961

1960. október 14., I. rendes kari tanácsülés - "Irányelvek a felsőoktatás reformjához" című vitaanyag megvitatása

Gegcsi Kiss rektor: a reformmal kapcsolatos egyetemi tanácsülésen inkább az országos kérdésekről beszélt Az egyetemi kérdések megvitatását, felsorolását a kari ülésre hagyta.

Egyetért Kovács professzor felszólalásával: a korsze- rűsités kérdésében, amely gyakorlatilag segiti mind az oktató^ mind pedig a hallgatót • Az orvosképzés kialakulása nem elméleti vonalon történt, hanem gyakorlatilag alakult ki. Az orvosok észrevették, hogy egyes betegségeknél - bár a szabályszerű kezelés megtörtént, mégis - hibák keletkeztek. Ma már műhibának, vagy mulasztásnak nevezik. l*zek megfigyelése és a megtörtént hibák kiküszöbölése fejlesztette, jevitotta, vitte előre az oktatást.

Többször emlitós történt e^kis-tárgyak- és a nagy tárgyak közötti harcról. Mxért kellett pl. az urológiát, vagy az orr-fül-gégészetet kivenni a sebészet keretéből? Mert, ha csak a sebész szemével nézték az egyes betegségeket, jóvátehetetlen hibák történhettek. Nem azért kellett egy-egy újabb tárgy oktatását beállítani, hogyujabb tanr- székünk legyen, hanem azért? mert az élet- a tudomány fejlődése ezt megkívánta, mert rájöttünk, hogy erre szükség van.

Vitába kiván szállni Ruszi\yák professzor elvtárssal: az egyetemek feladata túl megy azon a fokon, hogy olyan embereket képezzünk, akik mindjárt körzetbe küldhetők. Ma már határozat van arra, hogy végzés után 2 évre kórházba megy a hallgató és csak az után kér lhet területre. Tehát maris 8 éves az orvosképzés. Az egyetemeknek nem lehet kizárólag az a feladata, hogyáltalános orvosképzést adjon, csak előkészítjük azt.

Pel kell figyelnünk arra is, hogy hallgatóságunk kb 5-6 $-s már medikus evei alatt, kiváló munkát végez, tehát kiütközik belőle a jövő tudósa.

Ettél az 5-6 ?í-kal már medikus évei alatt törődni kell; Tudományos Diákkörökben úgy kell foglalkoztatni őket, hogy amikor átlép az elméleti intézetbe mint gyakornok, szintefolytassa munkálkodását. Az egyetemnek erre is fel kell készülnie, az általános orvosképzésen kivül, © tudományos utánpótlásra is kell gondolni.

Pedagógiai kérdés: hogy tanitsuk azt, amit mi magunk tudnk, hogy tudjuk úgy átadni tudásunkat, tapasztalatunkat a jövendő orvosa, tudósa számára, hogy az tisztába legyen azzal, hogy születéséről 14 éves koráig - pl.gyermekgyógyászati téren - milyen veszélyeknek van kitetse a csecsemő- és a serdülő gyermek, -^zzel a problémával kell tisztába lennie a gyermekgyógyászat tanulása közben.

A pedagógiai módszert mi magunk dolgozzuk ki, és elődeink is maguk dolgozták ki. Rusznyák pro-