Budapesti Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Kar - tanácsülések, 1960-1961

1960. október 14., I. rendes kari tanácsülés - "Irányelvek a felsőoktatás reformjához" című vitaanyag megvitatása

Az irányelvek legtöbb célkitűzésével egyetért. Sok javaslattal is egyetért, amely az összefoglalóban szerepel, bár v^fi olyan megállapitás, amit túlzottnak tart, pl; a 2.oldal második bek} a tanszékek eddig is mindent elkövettek a tananyag korszerűvé tételére. E téren tehát*a múltban mulasztás nem + ,

történt, és a jövőben sincs különösebb intézkedésre allitólag s zükség.

Az elvi kérdések megvitatásánál egyik igen fontos pont annak megáilapitása: mi az egyetemi oktatás célja? Szakemberek képzése, ez a helyes válasz, de ez félre is érthető. Az egyetemi oktatásnak sem tudóskópzós nem lehet a célja, sem specialisták kiképzése. Olyan szakemberek képzésére van szükség: akik a mindennapi élet elemi szükségleteit el tudják látni. Pl. körzeti munkát, SzTK rendelést , klinikai gyakorlati munkát, tehát e legelemibb funkciókat*

Az orvostudomány az utolsó években rohamosan és hatalmasat fejlődött. Ha a mennyiségi szinvonalat akarjuk tartani, akkor a meglévő ismeretanyaghoz mindig többet- és többet kell hozzáadni és mérhetetlen mennyiségű időre volna szükség az orvosképzéshez. Tehát, most annak a megállapitására van szükség: mi az a tar^hy®^ hogy az előbb emlitett szakembereket tudjuk nevelni. Ehhez koordinálni, cenzúrázni kell a meglévő anyagot, -^nnek megállapitására bizottságra van szükség, mert a tanagyag revideálásánál, rövidítésénél mindenki a másik tárgyát cenzúrázza áatmeg van a szakmai sovinizmus. ±se

Téli rrogy' "mert' cVészelye is.

Az orvosi töSíÓÖbk épzés ben a Szovjetunió rendszerét kellene átvenne. A szakorvos képzés nálunk sematikus módon történik, ha leteszi a jelölt az előirt vizsgákat: szakorvos lesz. Be kellene vezetni a fokozatokat a.szakorvos képzésben.

Szakmánként 2-3 fokozat lehetne.

Tankönyvek kérdése: van hóhány jó tankönyvünk.

Ezekbe typographiailag fel kellene tüntetni: mely részek kellenek a mindennapi életben, és melyek azok a részek, amelyek fontosak, de nem inkább a továbbképzés céljait

szolgálják.

pedagógiai képzés: hogyan oktat az egyetemi tanár?

Általában úgy, ahogyan ő látta hallgató korában vagy fiatal tanársegéd korában. Az egyetemen történt egy kisérlet: az oktatók pedagógiai továbbképzésére, javasolja ennek ujra-feleleveni-r tését, olyan formában, hogy rendszeresen hivjuk meg oktatóinkat - oedagó^iai továbbképzés szempontjából - egymás előadására. Ha az oktató az egesz oktatást látná, akkor saját szakmája túlbecsülését megszüntetné.

■bl