Budapesti Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Kar - tanácsülések, 1959-1960
1959. szeptember 29., I. rendes kari tanácsülés - A Budapesti Orvostudományi Orthopaediai Klinikáján üresedésben lévő egyetemi tanári állás pályázata
I r+ ^ *+\ majd" osztályos orvos volt.. Az osztályos főorvos Engel »Károly dr„ volt, A poliklinikdn c.z osztályos munka mellett tudományos munkát is végzett. Itt dolgozta ki a szívbetegek vizenyősének levezetésére szolgáló módszeréta A Magyar Kommunista Pártnak 19320 óta tagja» A pártmunkába ez Eötvös kollégistákon át még egyetemi hallgató korában kapcsolódott be„ Feladata kezdetben az egyetemi hallgatók, majd később az orvosok szervezése volt. A Szociáldemokrata 'Tárt keretén belül alakított orvoccsoport vezetőségi tagja voAt-0 A KLIP., az OIB megbízásából rendszeres előadásokat t rtott különböző legális.és illegális szervekben, elsősorban a Szociáldemokrata Pártban és a. párt ifjúsági szervezeteiben. Orvosi diplomájának elnyerése óta mint a Vörös Segély orvosa is dolgozott. Sportorvosa vo t a Természetbarátok Turista Egyletének, a Munkás Testedző Egyesületnek, a Vasas. Ifiknek stbe A felszabadulás előtt és után is számos szemináriumot vezetett. Azé 1949-50. évben egy éves pártfőiskolát végzett. Már 1945. január közepén kapott mcgbiz'st ez orvos.k szervo zés őre, mint a szakszervezeti titkára. 1945, áprilisa óta ez Egészségügyi Minisztériumban dolgozik. Az E- gészségügyi Minisztériumban a konkrét gyakorlati munka mellett az egészségügyi szervezés elvi kérdéseivel is foglalkozik.- Ezekkel a kérdésekkel lényegében már 1932 óta foglalkozott, azóta, amióta C. Párt megbízásából a medikusnak, majd orvos k szervezése lett párt- feladata., ' Számos nemzetközi egészségügyi kongresszuson vett részt. Az 1947 évben hathetes tanulmányúton volt Angliában, ahol az angol egészségügy szervezésével ismerkedett meg, 1949-bon pedig 6 hotet töltött a Szovjetunióban c. szociálist, egészségügy tanulmányozására. A felszabadulás után elsősorban a magyar egészségügy szervezési kérdéseiről kellett átfogó képet adnia. De ki kellett dolgoznia az ogycs részletkérdéseket is. így a kórházpo .itikr. elvi kérdéseit, a fiunkragészségügy, a sportegészségügy, elme-egészségügy kérdéseit* is. A szervezési kérdésekhez szer san hozzátartozik ugyanis a. ’ ___ k áderek nevelése és a harc a munka terülő tünkön megnyilvánuló idealista elméletekkel. Ezért kellett kidolgoznia az idealista elméletek jelentőségét c. biológiában és az orvos tud ormányban* Simonevits István "-dr. tudományos munkássága tulajdonképpen" három részre tagolható« Első részében ugyanis biochomiai kuta- ' tás sál foglalkozott az egyetemi Élet és Kórvegyt. ni Intézctb második részében az Apponyí-polikll^én már klinikai föladatok clláeása mellett érdekelték őt ezzel peso Latos tudományos tárnak, mr.jd végül 1945 óta. folyamatosan az egészségügyi szervezés elméleti" és gyakorlati kérdéseinek megoldására fordított: minden munkaidőjét. Szakma i tudományos munkájában tehát legelőször a Budapesti Orvos- tudományi Egyetem Élet- és Kór vegytani Intézetében c Is ős or bann, a ha 0 mog lob innak és származékainak optika i és kémiai tulajdonságaival foglalkozott.
