Budapesti Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Kar - tanácsülések, 1959-1960
1960. január 4., Rendkívüli kari tanácsülés - Az Orvosképzési Bizottságnak az "orvosképzés továbbfejlesztésére" vonatkozó állásfoglalás megtárgyalása
még foglalkozni. Un tanszék létesítésed a budapesti Egyetemet ez a kérdés nem annyira érinti, mint a vidéket* Vidéken ebből a szempontból el vagyunk maradva. Pesten már van külön Neurológiai, Psyciiiatriai klinika. Pest . kicsit mindig előbbre van, de vidékén még rtg. stb. klinikák sincsenek. Ezen feltétlenül javitani kell. Issokútz; nem a tananyagot kell revideálni, a professzornak legyen szabadsága az anyag megválasztásában. A szigorlatok, a vizsgák anyait kell pontosan megállapítani. A vizsga anyagát ki kell nyomtatni, bogy a hallgató tudja, neki mit kell tudnia. Mert vannak dolgok, amit a gyakorló orvosnak tudnia kell, de nem feltétlenül szükséges, hoy a hallgató azt bevágja és azzal terhelje meg társulását, a szigorlat alkalmával. /hx^ddckH/ A fedések kérdése: miért kell a hallgatót már II. éven pl. az endokrinológia minden részletével megterhelni /élettanból/, miért kivánjuk meg az expei'i- mentalis orvostudományt az élettan keretén belül? El kell osztani az anyagot, élettan keretében nem k^ll előadni gyógyszertani dolgokat. Ne legyen a B az élettani szigorlat tárgya* Nem könnyit a hallgatón, ha sok mindenről kell bár "keveset" tudnia. Amit alaposan megtanul azt jól fogja majd tudni. Javasolja: egy vegyes bizottság felállítását, amely a szükséges redukálást a vizsgaanyagban elvégezné, a vizsgaanyagot lényegesen lehet redukálni és ez lényegesen megkönnyitané a hallgatók dolgát és altkor meg lehet kivánni a hallgatótól, hogy pontosan tudja a vizsgaanyagot. Bálint: nem ért egyet Issekutz professzor ur javaslakával, úgy véli a fedésekre szükség van, egyrészt: vannak dolgok, amiket nem lehet kihagyni az élettan oktatásában, hiába foglalkozik később más tantárgy is azzal, másik: a hallgató legjobban azt az anyagot ismeri és azt fogja legjobban tudni, amiből fedések vannak Hiba volna pl. nem emliteni a B 12 a vérképző szerveknél. Issekutz: az élettant úgy kell tekinteni, mint egy ‘'részét" az experimentális orvostudománynak. Miért kell endokirnologiáról és mellékveséről hallgatni a II.éves hallgatónak. Nem kell a II. éven az egesz élettant tudnia a hall atónak, igy könnyebb lesz számára a tanulás. Petényi: az orvosképzés meg javításának egyik akadálya, Hogy igen nagy a hallgatók létszáma, ha kevesebb lenne a hallgatók száma, jobb lenne az oktatás. Horány'i: nem ért egyet Issekutz professzor ur felszólalásával, hogy csak a legszükségesebbet tanitsuk és követeljük vizsgán a hallgatótól. Megítélése szerint, ha loo százalékosan leadjuk és megkívánjuk a hallgatótól az anyagot, megmarad belőle kb. 2o%, de hu csak a legszükségesebbet kivánjuk meg, mondjuk 3° %-ot, akkor legfeljebb 5 % marad meg A°Ma
