Budapesti Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Kar - tanácsülések, 1958-1959

1959. március 18., IV. rendes kari tanácsülés - Elnöki bejelentések

u

9

Somogyi: nagyon örvendetes dolog, amikor külföl- di intézeteket látogatva komoly tudományos eredményekről győződünk meg. Szükséges, hogy a tapasztalatokról beszámoljunk és elmondjuk.

Egyetért Kiss professzor úrral abban, hogy a Szovjetunióban és a népi demokráciákban az oktatás színvonala igen magas és az oktatás célját szolgáló múzeumok, laborOtoriumok példásan vannak berendezve. Sok helyen az oktatás sokkalinkább főkérdés, mint nálunk. Kzzel mi nagyjából tisztába vagyunk, valamint azzal is, hogy ezen hiártyok kiküszöbölése előbbre Vinné az oktatást.

Az anyagi befektetéseken túl - dékán úr bevezető szavaiban arról volt szó tulajdonképpen - hogy mit tudnánk tenni pénz nélkül. Ha a professzorok és oktatók nagyobb felületen érintkeznének a hälfeatósággal, ott lennének a rendezvényeken, akkor, a kérdés más oldalról ugyan, de mégis megkönnyítené a hallgatók nevelését stb. Nekünk az egyetemen elsőrendű kérdés az oktatás, nevelés. Kéri, hogy dékán úr gondolatait fontolják meg, mert ez előnyt és segítséget jelent.

Gegesi Kiss rektor : ha az utóvizsgák utáni statisztikából százalékszerűen kiszámítjuk a sikertelen vizsgák számát, a következő képet láthatjuk;

I. évfolyamon.....4.1 <jo

II. " ..... 5.2 £

III. " .....1.3 &

H

s visszatekintünk az elmúlt évekre, amikor az utóvizsgák hosszú hónapokig elhúzódtak /pl. a II.félév utóvizsgái decemberig elnyúl-' tak/ akkor ezt komoly szakmai eredménynek kell tekinteni. Különösen ha figyelembe vesszük a vizsgáztatás szigorát; tanárok, tanársegédek rendkívül komolyan veszik a vizsgáztatást, nem engedékenyeik, igen magas feltételeket és kívánalmakat tartanak be. Látszik ez nbból is: hogy az első utóvizsgáknál a hallgatók igen nagy' szama bukott meg. A vizsgaeredmények értékelése azt mutatja, hogy nagyon megkomolyodott a vizsgáztatás.