Budapesti Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Kar - tanácsülések, 1958-1959

1959. február 11., III. rendes kari tanácsülés - Az Egészségügyi Minisztérium leiratával foglalkozó javaslat

100- 22 a vidéki főorvosi állások betöltésében, ne legyen az, hogy az ország legnagyobb egyeteméről van a legkevesebb pályázó.

Nagy dékánhelyettes: a vidéki főorvosi

állasok betöltésével kapcsolatos problémához annyit szeretne hozzáfűzni, hogy nemrégiben Győr városában kineveztek urológus főorvosnak olyan orvost, akinek nincs urológiai szakképesitése. Nem lehet csodálni, ha a budapesti jó szakképesitÓ3Ű orvosok nem pályáznak, mert nem alcárják magukat kitenni annak, hogy egy sokkal gyengébben qualifi':alt kapja meg előttük az állást a tanács döntése alapján.

A 2 éves szakmai továbbképzés: az orvosok poly-medicinalis oktatásának lenne alapja. Ez nem ártana a szakorvos jelölteknek sem • Azon lehet vitatkozni, hogy csak vidékre, vagy vidéken és Budapesten lehetne tölteni a 2 évet. Nem hinné, hogy ártalmára lenne a fiatal orvosoknak, ha kész orvosként, fizetéses állásba töltenék s 2 évet. A felszabadulás előtt önmaga vállalta a fiatal orvos, hogy legalább e^> évet eltölt kórházi gyakorlaton, fizetés nélkül. A mai fiatalság állami segitséggel szerezné meg ezt a gyakorlatot.

Qegesi Kiss rektor : másképp látja a problémát, mini dékánhelyettes úr. Ha a fiatal orvosokat végzés után vidéki kórházba küldjük gyakorlatra a négy alaptárgyból, akkor éppen azokkal a gyakorlatokkal nem fog továbbra sem foglalkozni, amely dolgok gyakorlása, foglalkoztatása aránylag szűk az egyetemen. A négy alaptárgyból /bel, seb, gyermek, szül./ 3-3 hónapot intézetekben /klinikákon és kórházakban/ tölt el a hallgató VI.éves korában, ellenben az u.n. kis tárgyak gyakorlati oktatása nem szerepel. Csak ideg- és elmegyógyászatból jár be gyakorlatra lo-lo napig a hallgató. Ha vidéki kórházba osztjuk be a fiatal

orvosokat, arra is kell gondolni, hogy elég idő maradjon az u.n. kis tárgyakra