Budapesti Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Kar - tanácsülések, 1958-1959
1959. február 11., III. rendes kari tanácsülés - Az Egészségügyi Minisztérium leiratával foglalkozó javaslat
- 2o A vidéki állások betöltésével kapcsolatban: már az is haladásnak számit, hogy bemutatják az állásokat a Minisztériumnak. Az is igaz azonban, hogy ha lo pályázó van, akkor a Tanács lépyegében akár a tizediknek rangsoroltat is választhatja. A Kar adhatna a Minisztériumnak segítséget, hogy a Minisztérium határozott beleszólása nélkül, ne lehessen az állások felett intézkedni. Rektor elvtárs mondotta, hogy a bizottság túl ment hatáskörén. Ez valóban igy is van. Azonban ezeket a kérdéseket nem lehet egymástól függetlenül tárgyalni.. Haranghv: egy félreértést akar eloszlatni: régebben több Ízben felszólalt, hogy a hallgatók kórházi gyakorlatot folytassanak. Most nem az ellen szólalált fel, hogy ne folytassanak kórházi gyakorlatot, hanem az adminisztratív intézkedések ellen, pl. az ellen, hogy mindenki köteles vidékre menni. - Zoxtán professzornak válaszolva.: nem a 18-2o ér esek házasodása érdekében szólal/t fel, hanem a végzőz házaso- dásáért. Simonovits miniszterhelyettes: ma az egész- ségügyi ellátásnak egyik kulcskérdése az, hogyan tudjuk ellátni egészségügyi intézményeinket jó orvosokkal. Sok módszer van 9z emberek irányítására: a vidéki élet szépségéit hangoztatni, a„ fizetés kérdését hangsúlyozni, pl. ipari vidéken nemcsak az alapfizetés lesz magasabb, hanem úgynevezett hűségjutalmat is kapnak minden évben, ami jelentősebb összfcg. A lakásépítkezést szintén segíteni fogják, különböző tárcáktól kapnak lakásokat, bár inkább csak az orvosok részére, a középkáderek részére már nem kapnak. Bejáró orvosok kérdése: az egészségügyi miniszteri rendelet szabályozza, hogy csak főfoglalkozású, közszolgálati állást betöltő orvos kaphat bejárási engedélyt} gyógyintézetek fekvőbeteg osztályaira való bejárásra. Eddig, akinek 1-2 órás 2X1
