Budapesti Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Kar - tanácsülések, 1958-1959

1959. február 11., III. rendes kari tanácsülés - Az Egészségügyi Minisztérium leiratával foglalkozó javaslat

ennek a rendelkezésnek első három évét. Rendkívül sok egyéni tragédiát eredményezett. Nem lehet az, hogy elválssszanak 2-3 évre csaladokat. Az orvosok ezt száműzetésnek tekintették. Az elméleti intézetek a legsúlyosabb helyzetbe kerültek.

A legjobb emberek kikerültek vidékre, és a két óv elteltével már nem kerültek vissza KUlönbes is, Romániában egész más volt a helyzet, mint Magyarországon. Ott kevés volt - Magyarországhoz képest - az orvosok létszáma es nem lehetett másképpen csinálni. Az volt a vélemény, jobb ha egy kezdő orvos dolgozik a falun, mintha nincs ott senki. Meg kivánja jegyezni még azt is, hogy a mérnöki fakultáson a szakmai gyakorlatot teljesen megszüntették.

Nagy dékánhelyettes: a kötelező két éves

gyakorlat nem burkolt meghosszabbitása a tanulmányi időnek, hanem nyilt. Ez szükség sz erű.

196o-tól kezdve nincs szükség arra, hogy a végzett fiatal orvos önálló körorvosi állásba menjen. A fiatal orvos, aki kikerül az egyetemről, még nem alkalmas önálló orvosi munkára. A két esztendő azt a célt szolgálja, hogy az alaptárgyakból olyan ki képzést kapjanak, amely alkalmassá teszi őket önálló működésre.

Azért kívánták, hogy vidéken töltsék el a két éves szakmai gyakorlatot, mert;

1/ a vidék orvosi ellátottsága rosszabb, mint a fővárosé,

2/ vidéken nagyobb gyakorlatot tudnak szerezni,

3/ meg kívánják akadályozni, hogy a hallgatóság adminisztrativ okokból megházasodjon. A hallgatóság nagy százaléka házas és ezeknek legnagyoob része csak azért házasodik, hogy Budapesten maradhasson, mert az elosztás alkalmával a férj pesti állására, vagy a feleség pesthez való kötöttségére Hivatkozva, meg is kapják Budapestre való beosztásukat.