Budapesti Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Kar - tanácsülések, 1958-1959
1958. október 1., I. rendes kari tanácsülés - Az 1958. évi nyári kórházi gyakorlatokról szóló beszámoló - Az 1957-58. tanév évvégi vizsgáiról szóló beszámoló
2 5*/ érettségi eredmények: ez érettségi eredmények - néhány' kivételtől eltekintve - általában reális képet adtak a jelölt felkészüléséről. Néhány iskolánál - különösen vidéken - megfigyelhető volt, hqgy a gimnázium 1,11,osztályában közepes ill, jó eredményt mutató tanuló negyedi. osztályban hirtelen jelesre javult. Az ilyen esetei többségében a jelölt felkészültsége nem felelt meg a jó vagy jeles érettéf i bizonyítványnak* ^ ek az esetek azonban - szemben az előző érek apasztalatával - ma már szórványosak voltak, ug , hogy az érettségi bizonyítványt általáhpn a jelölt felkészülése mértékéül lehet tekin- te:.i, Éppen azért igen igazságtalannak latszik az érettségi eredményért kapott igen alacsony pontszám, miután az érettségi négy év munkájáról ad felvilágositást, Srre a pontozások kapcsán még kitérünk, 6./ Pontozási rendszer: az ez évben álotbe léptetett pontozási re d- szert - egy vizsgabizottság kivételével - valamennyi nelytelenitőnek és megtévesztőnek tartotta* FÖbb indokok a következők: a/ az érettségiért kapható pontszámok abszolút értéke feltétlenül alacsony • A "jó" érettségi bizonyítvány pl. 1 pontot kap, tehát annyit, mint egy legtelen dolgozat. b/ érettségi bizony it vary ért kapható pontszámok egymáshoz való aránya amúgy is helytelen, kitűnő és jeles, valamint jó érettségi bizonyítványok között 1-1 pontszám differencia van, and nyilvánvalóan nem fejezi ki a jelöltek felkészülése közötti különbséget, hogy az érettségi bizoivitváityért - abszolút és relativ értékben is - több pontot kell adni. c/ A rendelet szellemének ismeretében is helytelennek tűnik az orvos- tudományi egyetemek viszonylatában fizikai termelő munkának ilyen magas pont3zámmal történő minősítése. Különösen igazságtalan volt ennek a rendietnek *ez év júniusában történő életbeléptetése, miután tudomásunk van arról, hogy több olyan ré^en érettségizett és fizikai termelő munkában ilhelyezkedett ifjú ment át az elmúlt esztendőben egészségügyi munkakörbe, mert az elmúlt evek gyakorlata alapján azt remélte, hogy e-munkakör, felvételi szempontból előnyt fog jelenteni. d/ “Helytelen az, hogy az egészségügyi munkakörben végzett fizikai munka /pl.beteghordás, kísérleti állatok gondozása stb/ nem egyenéréká a fizikai termelő mu kával. A*em kétsége?, hogy pl, Heine-^din utókezelő osztályon beosztott betegápoló adott körülmények között , nehezebb munkát vé, ezhe t, mint egy ippirl termelő üzemben dolgozó mu kás, habár kétségtelen, hogy egészségügyi intézményben más környezetben dolgozik a munknkállnló, mint egy ipari termelő üzemben. e/ Felmerül a kérdés, hogy a leghosszabb tanulmányi időt jelentő orvostudományi egyetemen a fizikai termelő munkáljak előnybe részesítése, ismételten nangsul ózva, hogy a rendelet szellemének ismeretében is, helyes-e? Néhány bizottság véleménye szerint azok az ifjak, akik eddig nem tudtak az orvos egy etemre ekerülni és fizikai termelő munkában helyezkedtek el, e-munkakörüket nem tekintik véglegesnek , abban semmi számottevő eredményt elérni nem tudtak, fejlődésükre ilyen körülmények között az ipari környezet sokszor kedvezőtlen befolyást gyakorolt, úgy hogy 4-5 év után mint ifjúságunk igen sok hibával rendelkező tagj-i kerültek a vizgabizottságok álé. Pelmrült az a Javaslat, hog, fizikai termelő munkáért csak azok kapjanak külön pontot, & ik az illető szakmában valamilyen szakképzettséget szerztek. Általánosságban fel kell nivni a figyelmet arra, hogy az orvostudományi egyetemeken a tanulmányi idő 6 /hat/ esztendő, a v gző orvos tehát optimális esetben 24 ébes
