Budapesti Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Kar - tanácsülések, 1958-1959
1958. október 1., I. rendes kari tanácsülés - Ez évben végzett orvosok elosztásáról szóló beszámoló
és nem szivességet tesz, hanem kötelességét teljesíti, amikor a számára kijelölt állást $t vele történt megoeszélés után vonakodás nélkül elfogadja. Jazzel a magatartással a bizottság csak elvétve találkozott, annál inkább azonban olyan viselkedéssel, amely k záró lag az egyéni és Legtöbbször alig elfogadható érvekkel alátámasztott indokokra hivatkozva ragaszkodott a duda- pesten maradáshoz. Különösen nehézzé tette a bizottság munkáját, ho^y a 3oo hallgató közül 127-en élnek házassági kötelékben, 93-nak nem orvos a hozzátartozója és őket állásuk Budapesthez köti, 34 hallgatónak évfolyamtársa a házas- . társa, ó'k elméletileg vidékre is helyezhetők. íbleg a családi állapot volt az a körülmény, amely a hallgatók irányítását elsősorban meghatározta és a szakmai érdek, a hallgató tanulmányi eredményei, rátermettsége emellett igen sokszor háxtrébe szorult. A Budapesten maradás indokai igen változatosak voltak, igy: beteg szülők, egyetlen gyermek, főbérleti lakás, családi ház, együttmaradás a családdal, menyasszony vagy vőlegény' , tudományos munka folytaxása, a szakmai elhivatottság erásének túlzott előtérbe helyezése, aktiv sportolás stb. Volt aki fizetés nélkül is hajlandó lett volna Pesten dolgozni, vagy ittmsradása érdekében „zonnal megnősülni vagy férjhez menni. Rendkívül sok időt vett igénybe a főváros egészségügyi osztályának képviselőjével és a különböző intézmények vezetőivel való tárgyalás . Ez a módszer nem mondható túl szerencsésnek, mert itt sem érvényesül mindig a szakmai szempont, hanem igen gyakran $ hallgató ügyességén múlik, hegy milyen eszközökkel és mennyire sikerül negryernie az illetékesek támogatását a Pesten maradása érdekében. Az is vitatható, hogy elvileg mennyiben helyes az u.n. kikérésnek az ez a gyakorlata és bizonyos veszéllyel jár, ha budapesti intézményhez csak a hallgatóság értékesebb tagjait válogatják ki és vidékre, ahol éppen úgy szükség van jó orvosra,