Budapesti Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Kar - tanácsülések, 1956-1957
1956. május 9., II. kari tanácsülés - Bejelentések, indítványok
£3- 13 alatt kellett elhelyezni albán hallgatókat, más hely nem lévén a betegszobát adták át/. Szükséges volna 3-4 havonta tbc.szűrővizsgálatot tartani, mert több megbetegedés fordult elő. 38o hallgató van itt összezsúfolva, jobban kellene ellenőrizni az egészségügyi helyzetet. Go móri; bejelenti, hogy a betegek elhelyezését klinikája vállalja. Issekutz: szerint annyi hallgatót kell felvenni, amennyinek a jó kiképzést biztositani tudjuk, és a diákszállókba is annyit felvenni ahányat el tudunk helyezni. Zoltán: csatlakozik a megállapitásokhoz, hog,, az orvosegyetemen rossz a diákszállók helyzete. A minisztériumra hárul a feladat intézkedni ebben a kérdésben. Dékán: válaszol, hogy a diákszállók ügyében a minisztérium felé fordulnak kérelemmel, VII. Bejelentések, indítványok« Kazár: a káderfejlesztési tervvel kapcsoüa tban arról ad felvilá- gositást, hogy mikor lehet közölni az érdekeltekkel; más állásba kerülnek. Azokkal akik pályázat utján helyezkednek el, ha vannak üres állások közölni kell. Akik nem pályázat utján helyezkednek el: olyan mértékben kell közölni, ahogy biztositani tudják elhelyezkedésüket. Az egyetemen kb.2o orvossal lehet közölni, hogy felmondanak Jelenleg 12 üres állás van, ezek az állások az egyetem részére vannak fenntartva, nincsenek meghirdetve. Gömöri: megjegyzi, hogy ez valószinüleg 12 rossz körzetet jelent. A főváros felajánlja a rossz helyeket, amelyeket nem tud saját embereivel hetölteni. Bálint: felveti a kérdést, nem volna-e helyesebb ha a professzor mindenkinek akit érint, megmondaná. Jobbnak látja, ha felhivják ezeknek figyelmét,hogy igyekezzenek elhelyezkedni. Javasolja: jogosítsák fel a professzort, hogy közölhesse. Törő: arra kér választ, hogy a káderfejxesztési tervet benyuj- tották, de választ nem kaptak arról jó-e vagy rossz. Zoltán: felhivja a minisztérium figyelmét az állásváltoztatással kapcsolatos lakás-problémákra. Ha állást ajánlunk vidéken, de ott nem kapnak lakást, a felajánlott állást nem fogják elfogadni. Julesz: csatlakozik Gömöri professzor elvtárs felszólalásához, hogy a felajánlott állások rendszerint elfogadhatatlanok. Bálint professzor elvtárs véleményével nem ért egyet, nem helyes megmondani, hogy keressen állást. Bálint: úgy képzeli, hogy ß profes. zur segithet az elmenendő embernek, ha meg tud egy alkalmas állást közli vele. Inkább szabad kezet kér, hogy megmondhassa.