Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1983-1984/3

1984. március 27., rendkívüli egyetemi tanácsülés - I. Az egészségügyi felsőoktatás távlati fejlesztési irányai, feladatai.

14 Fütő: ki, ebbe a munkába mindenképpen több egyetemnek is be kell kapcsolódnia. A nyelv oktatással kapcsolatban véleményem, hogy első­sorban a középiskolában kellene a megfelelő nyelvokta­tást megalapozni. Ez mindenképpen nagyon fontos dolog, mert nemcsak a szakirányú képzéshez szükséges, hanem a minőségi elvárásokhoz mindenképpen kell, hogy Magyar­­országon egy végzett orvos egy idegen nyelvet középfo­kon beszéljen. Nagyon jó dolog, hogy a számítástechnikát is felemlíti az anyag, ez egy új fejlődő tudomány, ami nagyon hasznos lesz, ha az egyetemen bevezetésre kerül. Ez azonban fel­veti ismét azt a kérdést, hogy bizonyos óraszám csökken­tést is el szeretnénk érni, hogy heti 30 óra körül mozog­jon az oktatás. Tehát az a kérdés, hogy az uj és szüksé­ges tantárgyakat minek a rovására vezessük be. Az óraszá­mokat át kell gondolni, esetleg egyes tantárgyakat meg­szüntetni, ha átfedések vannak. Vannak olyan tantárgyak, amelyek elavultak, gondolok itt a honvédelmi ismeretekre, melynek nem a szükségességét kérdőjelezem meg, hanem ma, az atomháború veszélyének korában a béke megőrzéséért folytatott harc áll a közép­pontban, az orvos szerepe és lehetőségei a fő kérdések szerintem. Ezzel szemben a hallgatók sajnos azt tanulják, hogy a katona hü bajtársa az egyéni kézi fegyver. Ugyan­akkor úgy látom mérlegelni kell az előadások és gyakorla­tok szerepét. Ezt azonban minden egyetem saját maga meg­oldhatja és nem szükséges hozzá a Minisztérium instrukció ja, ugyanúgy nem, mint a vizsgaszabályzat kérdéseinek a kidolgozásához. Nem Írja le az anyag az úgynevezett "élit" képzésnek a szerepét, nem Írja le azokat a csatornákat, amivel ez megvalósítható, legyen az szakkollégium, vagy gyorsított oktatás, vagy az elméleti képzést a tehetséges hallgatók előbb elvégeznék, tehát ilyeneken is kellene gondolkozni. hl

Next

/
Thumbnails
Contents