Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1983-1984/3

1984. március 15., nyilvános rendkívüli egyetemi tanácsülés - I. Rektorhelyettesi megnyitó (Dr. Tömböl Teréz). - II. Megemlékezés március 15-ről (Győry József V. éves oh. ÁOK KISZ vezetőség titkára). - III. Örökös Vándordíj és "Kiváló Tanuló" oklevelek átadása. - IV. Az 1983/84. tanévre kiírt hallgatói pályamunkák díjazásának ismertetése.

S5B.

előadóterembe. Néhányan beszóltak: Petőfi az udvaron van!

Balassa azonnal felfüggesztette az előadást e szavakkal:

"Uraim, egy mozgalom indult meg, tartsák meg nyugalmukat és higgadtságukat. Az udvar csakhamar megtelt medikusokkal,

Petőfi kréta-halvány ajkáról felhangzott a Nemzeti Dal."

A magyar orvostudomány kimagasló alakjai éppen úgy, mint az egyetemi ifjúság, a forradalmi célkitűzések mellé álltak, hogy a nemzeti függetlenség két legelemibb feltételét; saját anyanyelvének használatát és önrendelkezési jogát biztosítsák a jövő orvosnemzedékei számára. Március 15-én Pestről a felelős Magyar Kormány kinevezését sürgető küldöttség indult a pozsonyi országgyűlésre. A delegációnak tagja volt az egyetemi tanárokat képviselő Balassa János és az orvostanhallgatók nevében Korányi Frigyes.

A forradalmi napok eseményei az egyetem életében is meghozták az oly rég követelt, szükségszerű változásokat. A lelkes Egyetemi Tanács elrendelte a már évek óta szorgalmazott magyarnyelvű tanitás kizárólagosságát és intézkedést tett, hogy az előadásaikat magyar nyelven megtartani nem tudó orvoskari tanárokat ideiglenesen felmentsék, s tárgyaik tanitását a magyar nyelvben tökéletesen jártas helyettesek vegyék át. A rendelkezés közreadására a botanika és az élettan tanárai késznek nyilatkoztak előadásaikat azonnal magyar nyelven folytatni.

A független felelős Magyar Minisztérium törvényei közül kimagaslik a "Magyar egyetemről" szóló 1848. XIX.törvénycikk, amely szerint az "oktatás és tanulás szabadságának azon elve, hogy egyrészről a tanuló arra nézve, hogy oyly tantárgyat és melyik tanártól kivánja hallgatni, szabad választást tehessen, másrészről, hogy a rendes tanárokon kivül más jeles egyének is a minisztérium által ideiglenesen megállapítandó, később pedig törvény által meghatározandó feltételek mellett oktathassanak, törvényesen kimondatik." E törvény tehát Magyarországon is elrendelte a tanitás és tanulás szabadságát, amely a 900 éves bolognai "ős-egyetemről" származik.

Az egyetemi törvény megjelenése után két feladat hárult az orvosi karra: saját szervezete ujjáalakitása, és az orvostsnulmányi reform előkészítése. Tanszékek összevonását és szétválasztását, új tantárgyak megindítását és arányosabb oktatását tervezték. A forradalmat követő intézkedések természetesen nem csak az egyetem életét kivánták új mederbe terelni, hanem az egész magyar egészségügy fejlődésének akartak új irányt adni.

A szabadságharc kezdetekor nyilvánvalóan szükségessé vált az orvoskar haladó szellemű átszervezése, katonaorvosi szervezet kialakítása. Az ország legnagyobb tekintélyű orvosa, Stáhly Ignác kötelességének érezte, hogy felajánlja szolgálatait; egyetemi tanárságát és országos főorvosi és kari elnöki tisztségeit feladva lett tábori főorvos. Emberfeletti munkát végzett, ő maga választotta ki a honvédorvosokat, az egyetemen hadorvosi tanfolyamot szervezett. A tanfolyam előadói között Sauer Ignác, Balassa János, Markusovszky Lajos, Lenhossék József nevét találjuk.- 2 -5”