Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1983-1984/1

1983. október 11., I. rendes egyetemi tanácsülés - 1. Nyugdíjas professzorok búcsúztatása. - 2. Az 1983. évi c.egyetemi tanári és docensi kinevezések átadása. - 3. Az ÁOK-n negyedik dékánhelyettesi funkció létesítése, a SOTE Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítása. - 4. Javaslat a Munka- és Tűzvédelmi Iroda elnevezésének megváltoztatására. - 5. Az Egyetem Újítási Szabályzata. - 6. Tájékoztató a németnyelvű oktatás beindításáról. - 7. Tájékoztató az 1983. évi felvételi vizsgák tapasztalatairól, a felvételi eljárás további tökéletesítése. - 8. Javaslat Semmelweis-emlékérem odaítélésére. - 9. Javaslat tiszteletbeli doktori cím adományozására. - 10. Javaslat az Egyetemi Tanács 1983/84-es tanév I. félévének munkatervére. - 11. Különfélék. - Mellékletek.

csökkentsük. Kialakítunk egy alsó határt, amit az szab meg, hogy a fizikai származású dolgozók gyermekei meghatározott számban bekerülhessenek az egyetemre. Nálunk nincs különbség lényegében a fizikai és nem fizikai dolgozó gyermeke között, megfelelő' pontszám elérése esetén alkalmasnak 'találunk mindenkit, s a bizottság a saját lehetőségein belül úgy Ítéli meg, hogy a felvettek között a fizikai dolgozók gyermekei is szerepelhessenek.

Rektor: Mindenképpen törekednünk kell arra, s feltétlenül meg kell valósitani, hocvy a felvételik tisztasága "szűzi tisztaság" legyen, s ez kifelé is sugározzák .

Hosszú évek óta megállapítjuk, hogy a jelenlegi felvételi rendszer tulajdonképpen nem ideális, és mindig azt mondjuk, hogy az aktuális felvételi rencfczer, mint a világra mondjuk, az adott világ közül a legjobb. Menetközben jönnek uj gondolatok, s ezt megváltoztatjuk, s azért tesszük ezt, mert tudjuk, hogy nem jó. Ennek a felvételi rendszernek az ilyen jellegű megváltoztatása, ami most történt, hogy a 20-at átváltottuk 120-ra, nem a lényeghez nyúl hozzá. Azért mondom el mindezt, hogy ne csak ebben a cipódén járjunk, hanem lépjünk ki beló'le.

Erre most sor kerülhet a közel jövőben, amikor a felsóoktatási reform irányelveit alakitjuk, s ahhoz adaptálódva igyekszünk eló're lépni. Sokszor hisszük, hogy ez magyar specializálódás. Merem mondani nem az, mert a világon nagyon sok területen nagyon sokféleképpen oldják meg - még azt is, hogy a munkások gyerekei bekerülhessenek. Cél az is, hogy a munkások gyerekei egy elhagyott vidék rossz gimnáziumába járnak, ne legyen ez egy életre szóló megkülönböztetés. Nem feltétlen muszáj egységes felvételi rendszert kialakitani. Az NSZK-ban ezen a területen nagyon nagy munkák folynak, amelyiknek a lényege az, hogy háromféle módon felvételiztetik az embereket. Az egyik az, hogy a gimnáziumi érettségi és a megadott"tárgyakból hozott pont. Ebben a kategóriában teljesen mindegy -hogy Paksról hozza a pontját vagy a budapesti legjobb iskolából, mert mindkét helyen van tehetséges gyerek, csak vidéken nem kapja meg a legjobb képzést és lehetőséget, amit Budapesten egy másik gyerek megkap.