Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1983-1984/1

1983. október 11., I. rendes egyetemi tanácsülés - 1. Nyugdíjas professzorok búcsúztatása. - 2. Az 1983. évi c.egyetemi tanári és docensi kinevezések átadása. - 3. Az ÁOK-n negyedik dékánhelyettesi funkció létesítése, a SOTE Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítása. - 4. Javaslat a Munka- és Tűzvédelmi Iroda elnevezésének megváltoztatására. - 5. Az Egyetem Újítási Szabályzata. - 6. Tájékoztató a németnyelvű oktatás beindításáról. - 7. Tájékoztató az 1983. évi felvételi vizsgák tapasztalatairól, a felvételi eljárás további tökéletesítése. - 8. Javaslat Semmelweis-emlékérem odaítélésére. - 9. Javaslat tiszteletbeli doktori cím adományozására. - 10. Javaslat az Egyetemi Tanács 1983/84-es tanév I. félévének munkatervére. - 11. Különfélék. - Mellékletek.

- 23 -közelítésükkel, közös programokkal lehet megoldani.

Másik kérdésem, hogy történt-e döntés arról, hogy a német hallgatók részére milyen ideológiai oktatás kerül beiktatásra, mikor, hol és melyik tárgyról lesz szó.

Fonyó: A német hallgatók részére - különböző' konzultációk után úgy határoztunk, hogy - a ll-lll. félévben egy rövid egyéves tanfolyamod tartunk Magyarország története, gazdasági-társadalmi viszonyai körben. Ennek az előkészítésére megkértük az ELTE Történettudományi Tanszékét egy jegyzetanyag előkészítésére, és azt is tervbe vettük, hogy a Marxizmus Tanszéket megkérjük, hogy ha elkészült ez a jegyzet nézze meg. Úgy gondoltuk, s itt szeretnék nagyon nyílt lenni, hegy minden szempontból jobb lenne, ha ezt a két féléves tárgyat nem az egyetemen belül a Marxizmus Tanszék adja le. Nagyon sokszorosan felmerült, mihelyt ez a propaganda beindult májustól kezdve, hogy vajon az NSZK hallgatók ideológiai tárgyakat, történetesen marxizmust kell-e, hogy tanuljanak Magyarországon, és ez nem éppen pozitiv kicsengéssel derült ki. Úgy gondoltuk, hogy ha egy viszonylag neutrálisabb tanszék, igy az ELTE Történettudományi Tanszéke, tehát egy nem kifejezetten ideológiai, de mégis politikai jellegű tárgyat ók oktatnak, ez a dolog élét, kihegyezettségét elveszi, lényegében a hallgatók a mi szemléletünknek megfelelő' képet fognak kapni Magyarország történetéró'l és jelenlegi társadalmi viszonyairól, és mégsem lehet ezt a tárgyat marxizmusnak deklarálni.

Ez van ennek a döntésnek a hátterében.

Szabó: Az elkülönülés kérdéséhez szeretnék hozzászólni. Mai napon járt nálam a klinikán a német hallgatók egyik csoportvezetó'je, akinél érdekló'dtem a német hallgatók felöl. Merre jártak Magyarországon, a közmüveló'dés kérdése hogyan oldódik - szükséges-e a Közmüveló'dési Titkárság oevonása - szerveznek-e közös programokat a No. I klubba a magyar hallgatókkal, stb. Az volt a hallgató egyik válasza, hogy ó1< nagyon szívesen mennének megnézni Magyarország nevezetességeit, de nincs rá módjuk, mert szombat-vasárnap is tanulniuk kell, mert nagyon szigorú ez az egyetem. . / .