Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1983-1984/1
1983. november 1., rendkívüli egyetemi tanácsülés - Javaslat a felsőoktatás fejlesztésére. - Mellékletek.
IX. A FELSŐOKTATÁS ANYAGI, TÁRGYI FELTÉTELEI 1. A felsőoktatás anyagi ellátottságának helyzete és igényei A felsőoktatási ráfordítások aránya a nemzeti jövedelmen Leiül az elmúlt évtizedben nagyjából állandó volt. A nemzetközi összehasonlításban viszonylag kedvező arány sem tette lehetővé azonban, hogy a nagy mennyiségű expanzió után ebben az évtizedben minden szakágban magas színvonalú feltételek teremtődjenek meg. A felhasznált erőfforások elsősorban a műszaki és agrárfelsőoktatás területére koncentrálódtak, a tudományegyetemek és a pedagógusképző intézmények fejlesztése nem érte el a kívánatos színvonalat. A felsőoktatási intézménye k összes épületeinek /oktatási, tanszéki, igazgatási, gazdasági, kollégiumi, menzai, sport célú épületek/ területe meghaladja a 2 millió m2-t /10 millió légm3-t/ és ennek mintegy 60?é-a - a természetesen nemcsak új építéssel - az utóbbi három évtized bővítéseinek az eredménye. Uj épületek létesítésével beruházás révén a hálózatbővítésnek közel fele valósult meg. Az oktatási épület állomány a kihelyezett tagozatok nagy számának következtében, de egyes esetekben egy-egy intézmény /pl. ELTE/ vonatkozásában kedvezőtlenül széttagolt. A felszabadulás után új beruházásként megvalósult épületek minősége még jónak mondható, egyes esetekben a népgazdaság szakemberigényének változása következtében a jelenlegi képzési nagyságrendhez képest túlméretezett. Ugyanakkor más képzési ágakra, intézményekre, az oktatás-kutatás színvonalát is veszélyeztető zsúfoltság a jellemző. Az intézmények épületeinek és felszerelésének jelentős része azonban korszerűtlen, sok helyen az épületek lassan életveszélyessé válnak.
