Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1983-1984/1

1983. november 1., rendkívüli egyetemi tanácsülés - Javaslat a felsőoktatás fejlesztésére. - Mellékletek.

III. A KÉPZÉSI FOLYAMAT TERVEZÉSE ÉS SZERVEZÉSE 1. A tanulmányi követelmények megbttározása A felsőfokú képzés minősége alapvetően az oktatásiján közvetített tartalmak minőségétől, valamint a képzési folyamat tudományos megszervezés étől, az oktatás szervezeti formáinak és az alkalma­zott eljárásoknak a korszerűségétől függ. Ennek biztosítása minden képzési ágban, minden intézménytípusban, sőt minden felsőoktatási intézményben differenciált megközelítést igényel. A képzés tartalmának tantervi irányelvek - képzési célok - tanter­vek - tantárgyi programok logikai rendben valc^ jelenleg érvényes szabályozása önmagában nem eléggé hatékony és a felsőfokú képzés területén a tartalom központi - lényegét illetően adminisztrativ - eszközökkel a kívánatos mértékben nem szabályozható. Szükség van tehát a feladatnak mintegy ellentétes irányból, a képzési folya­mat előirányzott eredménye "kimenete", felől való egyidejű megkö­zelítésere, a hallgatókkal szemben támasztott tanulmányi követel­mények szabatos meghatározására, megfelelő tanulmányi normatívák kidolgozására és e követelményrendszernek a fejlődéssel, a szük­ségletekkel együtthaladó karbantartására is. A képzés mindenkor korszerű tartalmának meghatározására, a képzé­si követelmények szabatos /lehetőség szerint operacionalizálható/ körülírása és a követelmények folyamatos megújítása kérdésében az egyes képzési ágak oktatói, velük együttműködésben a társadalmi­­gazdasagi élet megfelelő területén dolgozó gyakorlati szakemberek és tudományos kutatók illetékesek. Nem nélkülözhető a képzésben közvetlenül résztvevő, illetve frissen végzett hallgatók közremű­ködése sem. Az ebből a személyi körből alakuló tartósan együtt­működő szakértői testület munkájának szervezeti kereteiről, a tagok 17

Next

/
Thumbnails
Contents