Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1983-1984/1

1983. november 1., rendkívüli egyetemi tanácsülés - Javaslat a felsőoktatás fejlesztésére. - Mellékletek.

II. A KÉPZÉS 1ARTALMÁNAK KORSZERŰSÍTÉSE

1. A képzés irányai

A felsőoktatás feladatainak eredményes ellátása mindenekelőtt a képzés hatékonyságának fokozását, színvonalának emelését, tartalmának és eljárásainak mélyreható, minőségi változással járó továbbfejlesztését követeli. A következő évtizedek tudományos-technikai haladását továbbra is a gyors változások fogják jellemezni, mindenekelőtt olyan területen, ahol hiányok és ellentmondások jelentkeztek: az energiatermelés- és felhasználásban, az új nyersanyagok fel tárásában és a meglévők takarékosabb felhasználásában, a világ élei mezési helyzetének egyenletesebb javításában, az egyes régiók közöt ti technológiai elmaradás felszámolásában, a környezet romlásának megakadályozásában, a hazai munkaerőkapacitás optimális kihasználásában. Ennek természetes következménye, hogy komplexebb szakképzésre van szükség; a mérnöknek nemcsak műszaki, de közgazdasági és szó ciológiai ismeretekkel is kell rendelkeznie, a humán szakembernek pedig ismernie kell nemcsak a gazdaság és a társadalom mozgását, ha nem az ezeket nem kis mértékben meghatározó természeti és technikai jelenségeket is. A szükkörü professzionalizáció, tehát egy-egy szak ma mégoly elmélyült ismerete sem menti fel a szakembert az alól, hogy egy adott területen végzett munka előzményeit és körülményeit ne ismerje. Ezért a felsőoktatásban vissza kell állítani az alaptudományi képzés tekintélyét és meg kell teremteni a diszciplínák közötti együttműködés személyi és szervezeti lehetőségeit.

Magyarország adottságai széles körű nemzetközi gazdasági kooperációt követelnek, s az export, de a belső ellátás javítása is minden területen megkívánja a technológiai lemaradás behozását. Az alaptudományos képzésben ezért elengedhetetlen a külföldi eredmények megismertetése és az adaptációra való felkészítés, a speciali-10