Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1982-1983/1

1983. február 11., gyógyszerészavató rendkívüli tanácsülés

Talán emlékeznek még rá, amikor az első év első előadásán azt bizonygattam, hogy milyen szerencsés helyzetben vannak Önök azzal, hogy a természettudomány szinte valamennyi ágából ismereteket szerezhetnek. Most utólag visszagondolva az elmúlt négy és fél év tanulmányaira közösen állapíthatjuk meg, hogy ez a valóban meglévő sokrétűség, amely egyetemi életüket nemcsak széppé, de egyben nehézzé is tette, jó alapokat teremtett ahhoz, hogy Önök a gyógyszerek igazi szakértőivé váljanak. Mert az előzőek alapján túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a gyógyszerész matematikai, fizikai, szervetlen-, szerves-, analitikai-, fizikai-kémiai tanulmányai, biológiai, anatómiai, biokémiai, élettani, mikróbiológiai ismeretei, majd a gyógyszer-hatástan,- gyógyszer-kémia-, technológia, a gyógynövény és drogismeret és a gyógyszerügyi szervezés elsajátítása után az egyedüli szakember, aki a gyógyszerekkel kapcsolatban komplex ismeretekkel rendelkezik. Az egyetemi képzésből eredményesen kikerülő gyógyszerész számára a gyógyszerek neve mögött a készítmény, mint olyan anyag jelenik meg, amelynek kémiai szerkezete és az abból adódó fizikai-kémiai, farmakológiai tulajdonságok egységes egészet képeznek. Ez a komplex szemlélet ma már elengedhetetlenül feltétele, de egyúttal biztositáka is az eredményes gyógyszerészi munkának.

Közismert, és az elmúlt félév gyógyszertári gyakorlata során Önök is tapasztalhatták, hogy napjainkban egyre növekszik a gyógyszertári gyógyszerészek felvilágosító, ismertető és információs tevékenységének a jelentősége, fontossága. Ez a folyamat a gyógyszerrendelésre vonatkozó 1978 évi rendelet megjelenésével gyorsult fel és vált felelősségteljessé. Ezzel egyidőben megnövekedett és elmélyült a gyógyszerelőállitás, a gyógyszerellenőrzés módszereivel és a forgalomba lévő, ill. kerülő gyógyszerek hatásával, mellékhatásával, interakcióival kapcsolatos ismeretanyag is, amelynek biztos és naprakész ismerete elengedhetetlen feltétele mindennapi munkájuknak. Tudomásul kell venni, hogy az egészségügyi gyógyitófolyamatbsn a gyógyszerész az utolsó láncszem, aki a gyógyszerek átadásakor, különösen ha több, különbözőt ad ki egy személynek, felhivja a figyelmet az esetleges káros kölcsönhatásokra.

Ehhez természetesen szükség van az előzőekben emlitett komplex