Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1979-1980
1979. szeptember 16., doktorrá avató egyetemi tanácsülés
8 De ne csüggedjenek el ilyenkor sem. Gondoljanak a magyar orvostudomány nagyjainak, gyakran nehéz, küzdelmes életére. Merítsenek erőt példájukból, tanításaikból, tudásuk gazdag tárházából. Ez erőt ad majd és segiti Önöket, hogy úrrá legyenek a nehézségeken, megoldjanak megoldhatatlannak látszó feladatokat. A hasznos, a nép egészségét javító, az orvostudomány fejlődését szolgáló elgondolásaik megoldásában nem lesznek egyedül, mindenkor támaszt lelnek majd az egészségügyi intézmények vezetőitől, az intézmények párt, szakszervezet és KISZ szervezetétől is. Egyetemi tanulmányaik során felvérteződtek természettudományos gondolkodással,a marxizmus-leninizmus világnézetével. Legyenek - ki-ki a maga munkakörében - az emberiség békéjéért, haladásáért, boldogulásáért küzdő, szocialista társadalmi rendszerünk lelkes épitői. Kövessék ebben is azokat az orvos elődeinket, akik tudták és látták: orvoslás, egészségügy és társadalmi haladás egymástól elválaszthatatlanok és e meggyőződésükről életükkel adtak példát. Hazánk szocialista fejlődésének ma olyan szakaszában vagyunk, amikor az anyagi termelésben és népünk életkörülményeinek javításában eddig elért vívmányainkat kell megszilárdítanunk és a jövőbeni fejlődésünk feltételeit kell megalapoznunk. Önök ma itt arra is esküt tettek, hogy minden igyekezetünkkel előmozdítják a Magyar Népköztársaság megerősödését és fejlődését. Ne feledkezzenek meg erről a kötelességükről sem. Váljék életük alapjává, szenvedélyévé a szorgalmas, pontos, becsületes, jól szervezett és eredményes orvosi munka. Leljék munkájukban igaz örömüket és akkor meglelik ugyanezt magánéletükben, családjukban, kisebb és nagyobb közösségeikben is. Kérem, ne feledkezzenek meg köszönetét mondani a mai ünnepen szüleiknek, hozzátartozóiknak sem, akiknek az Önök orvossá avatása szintén álmaikbeteljesedését jelenti és akik nagy áldozatot vállaltak azért, hogy Önök tanulhassanak és akik együtt élték át Önökkel az elmúlt esztendők örömeit és gondjait. Aggódó szeretettel kisérték az Önök felkészülését az orvosi hivatásra, osztozva sikereik örömében és kudarcaik bánatában. Önökkel együtt köszönetttel fordulunk feléjük mi is az Önök tanárai is, azért a segítségért, amelyet nekünk oktató-nevelő munkánkhoz nyújtottak. Zx>
