Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1978-1979

1978. február 14., rendkívüli egyetemi tanácsülés - I. Az avatásra megjelentek és a vendégek üdvözlése - I/a. Gyógyszerészjelöltek doktorrá avatási kérelme (Székelyhidi Lajos) - I/b. Eskütétel - I/c. Doktorrá avatás, oklevelek átadása - I/d. Köszönetnyilvánítás a felavatottak nevében (Dr. Székelyhidi Lajos) - II. Gyógyszerészjelöltek avatása - II/b. Gyógyszerész avatás iránti kérelem előterjesztése (Venekey István) - II/c. Eskütétel - II/c. Avatás és oklevelek átadása - II/d. A végzettek köszönetnyilvánítása (Venekey István,Sándor Zsuzsa és Székely Gábor) - III. Dr. Nász István rektorhelyettes és Dr. Szász György dékán köszöntője - IV. KISZ Bizottság köszöntő beszéde (Szőkő Éva KISZ kari titkár) - V. "Jáhn Ferenc Emlékplakett" átadása

doktori, ill. a gyógyszeranyagok doktora cimet az Egyete műnktől nyert immár második diplomájuk alapján. Kivánom Önöknek, hogy munkájukat hassa át továbbra is hivatásuk valamint a gyógyszerészeti tudomány szere tete, az uj tudományos eredmények iránti vágy. Kivánom, hogy érje­nek el további sikereket a magyar egészségügy szolgá­latában. Kedves most végzett Gyógyszerész Kollégáim! Szeretettel köszöntőm Önöket a Gyógyszerésztudományi Kar Tanácsa, a Kar valamennyi dolgozója nevében az alkalom­mal, amikor az iménti fogadalomtétellel lezárult életük­nek egy fontos időszaka. Lezárult az az időszak, amely négy és fél évvel ezelőtt, 1973 nyarán, a felvételi vizs­gával kezdődött, ahová, talán éppen úgy, mint most elkisérték Önöket hozzátartozóik. Akkor azonban kisérüjük volt talán a "sikerül vagy nem sikerül" kérdésével töltött belső szorongás is/. Most az elvégzett munka utáni jóle­ső érzés, a felszabadultság, az öröm uralkodik Önökben, hozzátartozóikban, valamennyiünkben egyaránt. Úgy hiszem, természetes, ha az az öröm most elsősorban a hála, a köszönet szavait érleli szüleik, hozzátartozóik és mind­azok irányában, akik lehetővé tették, hogy Önök egye­temi tanulmányokat folytathassanak, a lehetőségek sze­rinti legjobb feltételek mellett. Mindez szükségszerűen erősiti Önökben társadalmi rendszerünkbe vetett hitet, a ragaszkodást ahhoz a társadalmi rendszerhez, amely biztosítja mindenkinek a tanulás, az érvényesülés jogát, az egyedüli igazságos értékmérő, a tehetség, a ráter­mettség alapján. Önök olyan időszakban végezték tanulmá­nyaikat, amelyben a társadalmunkban végbemenő fejlődés nyomán és a felmerülő társadalmi igény alapján a magyar gyógyszerészet fejlődésébe minőségi csomópont követke­zett be. Egyetemre kerülésük évében, 1972-ben jelent meg az Egészségügyi Minisztérium rendele te a szakgyógyszeré­szi rendszer létrehozásáról. A rendelet megjelenése tük­rözte azt a társadalmi szükségletet, hogy a gyógyszer­ellátó hálózat egyes szakágazataiban magasan kvalifikált gyógyszerészekre van szükség. Az eltelt 6 esztendő alatt alapjában kialakult a szakgyógyszerészi hálózat; a gyógy­­szerformulálás és gyógyszerszintézis, a fotokémia, a farmakológia, gyógyszerellenőrzés és a gyógyszerügyi szervezés területén ma már nagyszámú szakgyógyszerész dolgozik, akik szakterületükön nagy gyakorlati jártas­sággal és az egyetemi ismeretanyagra épülő elméleti tudással rendelkeznek. Ez a fejlődési folyamat jelentősen hozzájárul a magyar gyógyszerellátás és egészségügyi ellátás színvonalának további folyamatos emeléséhez.

Next

/
Thumbnails
Contents