Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1977-1978

1978. március 15., rendkívüli egyetemi tanácsülés - I. Megemlékezés március 15-ről, Ünnepi beszédet mond: Vári István a KISZ Biz. szervező titkára - II. A tanulásban és sportban kiemelkedő eredményt elért hallgatók jutalmazása - III. "MADZSAR JÓZSEF" emlékérmék és jutalomdíjak átadása - IV. A KISZ Biz. "Kiváló Tanuló" okleveleinek átadása - IV. Az Egyetem hallgatói számára kiírt tudományos pályatételek nyerteseinek jutalmazása

- 3 -a.22'S Bármely közéleti versét elolvassuk Petőfinek, naplójának bármely részletét a Jean d’Orhoz inté­zett leveleket, két valóban egy tőről fakadó eszme füti Írásait. Magyar szabadság és világsza­badság; Haza és nagyvilág; hazaszeretet és nem­zetköziség. Mag7/arként volt nemzetközi, s azért lett azzá, mert mélyen szerette, már-már szertehulló, az idők által megtizedelt, földhöz szoritott népét, és tudta, az olasz vagy a bécsi forradalom, s a magyar szabadságharc, - valójában Európa minden rab népéért folyik. Ü fogalmazta meg, vetette papirra napjainkban nem egyetlen, hanem számos népnek, a népek közösségé­nek, a nemzetközi munkásmozgalomnak az álmát; a világszabadságot. A magyar nép szabadságharca nem magyar szabadság­­harc volt csupán; a magyar a maga jogaiért fogott fegyvert ugyan, de ez a fegyver minden nép szabad­ságát is segített kivívni. Petőfi, a lengyel Bem segédtisztje tudta azt, hogy a világszabadságért ontja ki vérét. A világszabadságért, amelyet egy­szer kivív az emberiség. Ünnepelni hívjuk mindazokat, akik megértették a népek tavaszának üzenetét, a költő üzenetét, aki Heine, Victor Hugó, Dickens az orosz forradalmi demokraták kortársaként, a korai szocialista, és kommunista eszmék európai és amerikai széthullám­­zásának időszakában, a nemzeti létöntudatára éb­redő Kelet-Európai népek feleszmélésének Marx és Engels első küzdelmeinek éveiben, tevékeny forra­dalmárként alakította korát. Nagyszerű nemzeti évfordulóink emlékeit próbálták a feledés homályába kényszeríteni. Március 15-ével fordítva történt: kisajátították. Ferenc József kezdte. Erőszakkal majd fortéllyal magához ragadta március embereit, Andrássyt, Tele­kit, Klapkát és a többieket. A magyar 67-esek folytatták. Ne is részletezzük Hortyék szerepját­szását. így lett a március körül zajló viták alap­kérdése, "kié a március?"

Next

/
Thumbnails
Contents