Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1977-1978
1978. január 18., III. rendes egyetemi tanácsülés - I. Az Egészségügyi Minisztériumnak előterjesztendő jelentés - II. Javaslati a SOTE Fogorvostudományi Kar Orálbiológiai Kutató Csop. Létesítésére - III. A Gerontológiai Kutató Csoport új SZMSZ-e - IV. "JENDRASSIK ERNŐ" Emlékérem odaítélése - V. Felsőoktatási Tanulmányi Érdemérem kitüntetésekre vonatkozó javaslat - VI. Az 1976. tanévben végzettek kitüntetéses doktorrá avatására javaslat - VII. Dr. Sujbert Pál kinev-re javaslat az Egyetem Munka- Bér és Szociális Ellátási Főo. Vezetőjévé - VIII. Bejelentések
- 6 -455, deft. Kdönösen nehéz a helyzet az \OK-n, ahol a tanács tagjainak száma kereken 70 fő. Ilyen létszám mellett eleve nem várható operativ tevékenység a tanácstól. Az eló'zó'pontban is felsorolt nehézségek miatt esetenként a karok vezető jellege nem érvényesül eléggé. A kezeli jövő feladatai közé kell tartoznia elsó'sorban oz \OK-n a kari tanács munkájának a megjavítása, működésének tervszerűbbé tétele. 3. / Kari küldött közgyűlés A dékánok a Szabályzatnak megfelelően hívják össze a küldött közgyűléseket és oktatói értekezleteket. Hatásuk és jelentó'ségük azonos az l.c. pontban leirt összegyetemi értekezletével. 4. / Kari tanács elnöksége Az elnökségek összetételüknél és létszámuknál fogva alkalmasak arra, hogy a tanácsülések közötti időszakban segítsék a dékánokat a vezetésben és részletekben is kidolgozott javaslatokat készítsenek a kari tanács számára. Célszerűnek látszik az eddigi tapasztalatok alapján és a Szabályzat előírásainak betartásával az elnökségek hatáskörének bővítése. Ezen belül azonban ügyelni kell arra, hogy az elnökség a tanácsnak alárendelt szerv és nem csorbíthatja a tanács döntési jogkörét. Hl. Az egyetemi és kari bizottságok Egyetemünkön a Szabályzatnak megfelelő' állandó /összegyetemi/, továbbá kari és ad hoc bizottságok működnek. Ez feltétlenül erősiti az egyetemi demokratizmus érvényesülését. A legkülönbözőbb á'londó és alkalmi bizottságok munkájában összesen több száz személy vesz részt. A bizottságokról általában elmondható, hogy jó előkészítő munkát végeznek, alkalmas javaslatokat hoznak és igy megfelelőén támogatják az egyetem vezetőit. A bizottságok egyben egyfajta vezetőképző iskola szerepet is játszanak. Ezért is szükséges lenne a jövőben jobban ügyelni arra, hogy azonos személy legfeljebb 2-3 bizottságnak legyen tagja. Ennek azonban előfeltétele, hogy a bizottságok közötti kapcsolatot ne a személyek azonossága, hanem szervezett információ csere biztosítsa, Szükséges az is, hogy az állandóság megőrzése mellett megfelelő UtemU legyen a bizottsági tagok cseréje. \ - " . m
