Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1976-1977

1976. szeptember 12., doktorrá avató tanácsülés - I. Rektori megnyitó - II. Orvosjelöltek doktorrá avatása - III. Avatás kérelmezése (Lukáts Olga) - IV. Eskütétel - V. Avatás - VI. Felavatottak köszönetnyilvánítása (Dr. Lukáts Olga) - V. Rektori köszöntő - VI. Felavatottak nevében köszönetet mond (Dr. Kas József) - VII. Dr. Miskovits Gusztás dékán ünnepi beszéde - VIII. A KISZ Bizottság "dr. Jahn Ferenc" Emlékérmének átadása

t- 10 -Törekedjetek arra, hogy egyetemünkön elsajátított ismereteiteket tovább bövitsétek, és uj ismeretek szerzésével a legmagasabb szintű gvógyitó munka végzésére legyetek képesek.

Egyetemi éveitek alatt aktivan résztvettetek a KISZ munkában. Kérjük, hogy a szakmai munka mellett munkahelyeteken a közösségi munkába is kapcsolódjatok be, mert csak igy lehet teljes értékű az ember,miként erre sok orvosáödünk élete a példa.

Egyetemünk KISZ Bizottsága 1964-ben dr. Jahn Ferencről, az illegális kommunista párt kiváló harcosáról, a baloldali orvosmozgalmak vezető alakjáról, a szocialista egészségügy előharcosáról elnevezett emlékérmet alapított Ez az egyetemi KISZ szervezet legmagasabb kitüntetése.

Dr.Jahn Ferenc 19o2-ben született. Életpályája hamar összefonódott a haladó mozgalommal. Már eg7retemista évei alatt kapcsolatba került a szociáldemokratákkal. Ettől kezdve életét a nincstelenek gyógyításának, az elnyomottak harcának szentelte. Politikai magatartása■miatt a Horthy rendszerben még OTI orvos sem lehetett. Az MSZDB orvoscsoportjának titkára, és a szocialista Orvos Internacionale vezetőségi tagja volt, közben orvosi gyakorlatot folytatott Kispesten, ahol a nedves lakások, rossz szociális higiénés körülmények miatt nagy szükség volt az orvosi kézre. A 50-as évek elejétől az illegálisan működő kommunista párt tagja, és egyik irányitója. írásaiban is bátran harcolt elveiért. Kétszer is börtönbe zárták kommunista propaganda vádjával, végül az orvosi gyakorlattól is eltiltották. Harmadik letartóztatására Magyarország német megszállását követően került sor. Németországba hurcolták, 1945 május 5-én halt meg, Dachauban.

Személyében szorosan összefonódott a betegek életéért szivósan küzdő orvos és a társadalmi haladás ügyéért bátran harcoló forradalmár. Egészségét nem kiméivé, életét nem féltve nagy energiával küzdött.

Életpályája példakép lehet minden orvos számára, s megvilágítja a helyes utat a most végző, az életbe éppen kilépő kollégáink előtt is.

Ha a barbár fasizmus nem vetett volna véget életének, most 75 éves lenne, és orvosnemzedékeket taníthatott volna meg a helyes útra, arra, nog^ az orvosnak a betegségen túl a társadalmi környezettel, annak problémáival is kell foglalkoznia, mert csak igy végezhet teljes értékű, társadalmilag is hasznos munkát.

n