Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1976-1977
1976. szeptember 12., doktorrá avató tanácsülés - I. Rektori megnyitó - II. Orvosjelöltek doktorrá avatása - III. Avatás kérelmezése (Lukáts Olga) - IV. Eskütétel - V. Avatás - VI. Felavatottak köszönetnyilvánítása (Dr. Lukáts Olga) - V. Rektori köszöntő - VI. Felavatottak nevében köszönetet mond (Dr. Kas József) - VII. Dr. Miskovits Gusztás dékán ünnepi beszéde - VIII. A KISZ Bizottság "dr. Jahn Ferenc" Emlékérmének átadása
6 Rektor: Megköszöni dr. Kas József felszólalását és kéri dr.Míslcovits Gusztáv dékánt ünnepi beszédének megtartására. Dr.Miskovits: Kedves fiatal doktortársaim! Az utolsó államvizsga szorongása jóformán fel sem oldódott, a 6 év kemény munkáját még ki sem pihenték, és imde, elérkezett az ünnepi pillanat, amikor a régen fogant őszinte vágyuk, hogy orvosok legyenek, megvalósult, és kezdődik a gyakorlati próba, illetve egyesek megpróbál tatása. Ami életükben most történik, az nem más, mint annak a hidnak a felavatása, amely az Önök környezete, és saját vágyaikból a valóságba vezet. Régen, amikor egyetemi tanulmányaikat kezdték, a jövőbe ve titett képeik egyszerűek, lelkesek voltak, erőt adtak a nehéz akadályok leküzdésére. Most, amikor a túlsó partra értek, kérem kezdjék meg orvosi tevékenységüket, azzal a fiatalos lendülettel és bátorsággal, amellyel annakidején elindultak. Az ut a képzeletből a valóságba néha csalódásokon át vezet, de ez is az élethez tartozik. Tudom, hogy nem sikerült mindannyiuknak olyan pályára lépni, amilyenre szerettek volna,de higyjék el azt amit élettapasztalatom alapján mondok, aki orvos akar lenni, az addig keres, amig eszményképét meg nem találja. Amit Önök foktatnak, az nem legyen foglalkozás, hanem hivatás, mert az ember gyógyitása, a betegségek megelőzése: magasabbrendü alkotó cselekvés; még akkor is, ha ezt sokan tagadják, vagy éppen ócsárolják. Az orvosi munka látszólag nem különbözik más tevékenységtől. Rendelőben, műtőben, laboratóriumban éppúgy teljesiti kötelességét az orvos, mint társadalmunk más tagjai Elvégzi a köznapi feladatait, képezi magát, követi a társadalmi fejlődést, küzd, fárad és újrakezd. Mindezt azonban közvetlenül az emberért teszi, az emberért, aki ellen oly sok rosszat követtek el az emberiség hosszú története során.
