Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1976-1977
1977. március 15., rendkívüli egyetemi tanácsülés - I. Megemlékezés március 15-ről (Tiba Imre orvostanhallgató, a kari KISZ vezetőség titkára) - II. Örökös vándordíj és dícsérő oklevelek átadása - III. Mayláth Eszter Örökös Vándordíjban részesült hallgató beszéde - IV. MADZSAR EMLÉKÉRME, oklevelek és jutalomdíjak átadása - IV. Kiváló tanuló" oklevelek átadása (az egyetemi KISZ Bizottság nevében Dr. Horváth Károly titk.) - V. Hallgatói tudományos pályatételek nyerteseinek ismertetése
4- -szembenézett ezzel a kihivássel is, s 1849 márciusáig Erdélyből, majd a tavaszi hadjárat során az ország egész területéről kiűzte a császári seregeket. A hpdmüveletek miatt Debrecenbe költözött országg-vülés ellenszavazat nélkül fogadta el a Függetlenségi Nyilatkozatot, mely kimondta a Habsburg-Lotharingiai ház trónfosztását, Magyarország szabad, önálló és független állammá nyilvánítását. Úgy tűnt, Magyarország végleg lerázta az osztrák elnyomást, elindulhat önálló fejlődése utján. I.Miklós cár azonban a szent szövetségi beavatkozások mintájára készséggel nyújtott segítséget a magyar forradalom bázisát. Az oszhrák és az orosz csapatok közös támadása reménytelen helyzetet teremtett katonailag, a belső reakció árulása pedig végképp megpecsételte a szabadságharc sorsát, lehetetlenné téve a tárgyalások megkezdését. A világosi fegyverletétellel elbukott az utolsó európai forradalom'is, mellnek hatása azonban igy is óriási volt. Forradalmi módon vetette föl a kor magyar társadalmának feszitő kérdéseit, s bár sokszor következetlenül, de forradalmi módon látott neki a megoldásnak. A jobbágyi viszonyt végleg eltörölte Magyarországon, megnyitotta az utat a polgári fejlődés felé, s ezt már a bukás után sem lehetett teljesen elzárni. A forradalom legjobbjai és a néptömegek egvmásratalálása olyan politikai, társadalmi perspektívát adtak a földkérdésben és a függetlenségi kérdésben, ami a 19-es 133 napot leszámítva csak a felszabadulással valósulhatott meg. így vál 48 a Tanácsköztársaság és a népi demokrácia közvetlen eszmei elődjévé. A forradalom és szabadságharc megmutatta, hogy a nacionalizmust, - ami pedig a hatalomért küzdő burzsoázia egyik mozgósító eszméje - föl kell hogy ' váltsa a hazaszeretet és a nemzetköziség egysége. A nemzetté válás nem jelentheti a nemzetiségi elnyomást, mert ez - különösen a soknemzetiségű országokban - éppen a nemzet kialakulásának válik tragédiákkal terhes gátjává. 1ciL