Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1975-1976

1975. szeptember 10., rendkívüli egyetemi tanácsülés - Orvosdoktorrá avatás - I. Rektori megnyitó - II. Avatás iránti kérelem előterjesztése (Bors Zsuzsanna) - III. Eskütétel - IV. Avatás - V. Magyar és külföldi hallagatók köszönetnyilvánítása ( Dr. Bors Zsuzsanna és Dr. Nassar Judeh Khamis) - VI. Dr. Gráf Ferenc dékán köszöntője (Ált. Orvostud. Kar.) - VII. "Jahn Ferenc" emlékplakett átadása - VIII. Rektori köszöntő

- 5 -Jóllehet a kezdeti időszak még a további tapasztalatszerzés, az figyetemen szerzett ismeretek azonositása a gyakorlattal. Azonosítás és értékelés, hogy az Egyetemen mire oktattuk és neveltük önöket, vajon azokat a szükséges ismereteket adtuk Önöknek, melyek a helyes tájékozódáshoz elégségesek. Vajon megadtuk-e a legfontosabbat a hivatástudatot, hogy munkájukat küldetésnek érezzék.

Emlékeztetni szeretném önöket ebből az alkalomból is és ezt ne felejtsék el, hogy az orvosi munkának, mint sok más emberi tevékenységnek, nem anyagiakban mérik az ellenszolgáltatását és elismerését. Van és kell, hogy legyen olyan ellenszolgáltatás, amely sokkal nagyobb jelentőségű, mint az anyagiak. Ez az öröm, az elégtétel érzés, amelyet akkor fognak érezni, amikor munkájukat siker kiséri. Ne engedjenek annak a csábításnak, ami csak anyagi elismerést jelent, mert a végén ez megszokássá válik és a siker igazi örömét fogja Önöktől elrabolni. Legyenek büszkék arra, hogy egy olyan társadalomban gyakorolhatják orvosi hivatásukat, amely minden állampolgár számára törvénybe iktatta az ingyenes orvosi ellátást. És ez akkor is igy van, ha ezt átmenetileg az elfásult közömbösség besározza és torzitja az anyagisság. A távlatot, a jövőt kell nézni ez a szocialista egészségügy kiteljesedése lesz és ennek legyenek önök is tevékeny részesei, hirdetői és példamutatói.

A szálak kapcsolata az egyetemmel megmarad. Összeköt bennünket a közös cél, amely hazánk egészségügye, amelynek Önök a mai naptól kezdve gyakorló orvosai. Összeköt bennünket a mult, a felkészülés időszaka, eredményeivel és hibáival. Különösen hálásak lennénk, ha majd egykét év múlva önöktől hallgatnánk, hogy mi volt az egyetemi felkészitő munkában, amit helyesen végeztünk és mi volt amire úgy gondolják, hogy jobban kell az Egyetemnek felkészítenie. Mi követni fogjuk az Önök munkáját, sikerüket, sikertelenségüket, mert il??en is lesz.

Az önök sikerei és sikertelenségei a mi felkészitő nevelő munkánk eredménye, amelyben az Egyetemnek társadalmi felelőssége van.

Tisztelt kollégák, fiatal Barátaim, ne feledjék el munkájuk során, hogy a technika, a tudomány, az életkörülmények korunkban gyorsabban változnak, de az ember elesettségében, fájdalmában, betegségében érzelmileg csaknem ol^an kiszolgáltatott, mint a kőkorszakbeli ember, önöktől, orvosoktól sokat vár. Bizik Önök- ' ben, szolgáljanak rá erre a bizalomra szeretettel, türelemmel és megértéssel. Ne feledjék el, hog-" azt a türelmet, kedvességet és megértést, amit a munka első

ií