Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1974-1975
1975. március 15., rendkívüli egyetemi tanácsülés - I. Március 15-ről megemlékezés (Bakos Piroska gyógyszerészhallgató, egyetemi KISZ VB tagja) - II. Örökös vándordíj és dícsérő oklevelek átadása - III. Hallgatói pályázatok eredményeinek ismertetése és a MADZSAR EMLÉKÉRME átadása - IV. Kiváló tanuló" oklevelek átadása az egyetemi KISZ Bizottság nevében Dr. Papp Gabriella szerv.titk.
TV. az. melléklet Rektor Ur! Tisztelt ünnepi Egyetemi Tanácsülés! Egyetemünk magasrendü hivatása az emberek egészségét védő, a beteget gyógyító,^hivatását tisztelő és azt becsülettel betöltő, teljes értékű emberek, jó szakemberek nevelése. Másrészt az egészséges életre nevelésnek egyik hasznos eszköze a sport. Segíti az embereket, a fiatalokat is pályájukra, hivatásukra készülve, a fokozott teherviselés, az erős szellemi igénybevétel kiegyensúlyozott elviselésében; röviden az egészséges életmód kialakításában. Az emberek azonban nem egyformák, külső tényezők is különbözőképpen befolyásolják őket. Mindig lesz, aki többet, jobban tanul, aki gyorsabban fut, mint mások. Az ember lényében benne van a jobbra, többre törekvés. Ellentmondás és egység is van a többre törekvésben, a jó tanulás és a kiemelkedő sporteredmények között. Egyetemünk immár hagyományosan, már 20 éve minden évben ilyen komoly és ünnepélyes keretek között emlékezik meg azokról a hallgatókról, akiknek - ugyancsak kisebb részben saját erőből, nagyobb részben a szükebb és tágabb környezetük, az egész társadalom segítségével - de sikerült a jóra, a többre törekvésben ezt az egységet eredményesen megvalósítani. Komoly feladat hivatásunkra készülni, mellette aktivan sportolni, a KISZ-ben dolgozni s gyakran egyéb, további munkát is vállalni. Ez csak sok segítséggel, szüléink, oktatóink, edzőink megértő támogatásával biztosítható. Szüléink teremtik meg - nagyon sok áldozatos munkával - azt a családi légkört, anyagi alapot, ami a kiindulás. Ezt nekik -bármennyire is szeretnénk - csak kisebb részben tudjuk meghálálni, nagyobb részben gyermekeinknek adjuk tovább. Ha a családot alapnak tekintettem, az Egyetem a működő felépítmény. Köszönettel tartozunk Egyetemünk vezetésének, Rektor urnák, Dékán urnák, a társadalmi szervek vezetőinek, professzorainknak, oktatóinknak, amiért közösen biztosították, hogy edzőtáborokbn, versenyeken vehettünk részt és ami a legfontosabb, segítenek minket, hogy ez ne okozzon tanulásunkban, a hivatásunkra felkészülésben lemaradást. Köszönetét mondunk egyesületeink vezetőinek, edzőinknek is. Én személy szerint Dolesch Iván mesteredzőnek, aki több mint 10 éve irányit és nevel. Egyik nevelési elve, ha a keze alatt dolgozó a tanulmányi eredményben visszaesett, meghatárózott időre kizárja a keretből, s csak akkor fogadja vissza, ha a tanulásban is bizonyított.
