Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1973-1974
1974. június 10., kitüntetéses doktorrá avató egyetemi tanácsülés - I. Rektori megnyitó - II. Regöly-Mérei János pályafutásának és érdemeinek ismertetése - III. "Sub Auspiciis Rei Publicea Popularis" doktorráavatás kérelmezése - IV. Eskütétel - V. Avatás - VI. Kisházi Ödön a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökhelyettese beszéde, gyűrű átadása - VII. Dr. Regöly-Mérei János köszönetnyilvánítása
5 IS 3. Rektor: Megköszöni Kisházi Ödön elvtárs felszólalását és bejelenti, hogy a fiatal orvos kiván szólni. Dr.Regöly-Mérei János: Tisztelt Egyetemi Tanács ! Sub auspiciis Rei Publicae Populáris doktorrá avatásomért fogadják köszönetemet. Eskümhöz hiven arra fogok törekedni, hogy a Semmelweis Orvostudományi Egyetem becsületére és a magam tisztességére minden tehetségemmel, tudá' sommal és erőmmel szolgáljam a tudományt, az egészségügyet, ezzel népünket és a hazát. Igen tisztelt Elnökhelyettes Elvtárs ! Igen tisztelt Államtitkár Elvtársnő! Igen tisztelt Rektor Elvtárs ! Igen tisztelt Egyetemi Tanács ! Drága Szüleim ! Kedves Vendégeink ! Az orvosi diploma átvétele határkő életünkben. Nem azért, mert véget ért az egyetemi tanulás, hisz a továbbiakban még rendszeresebb és mé^ elmélyültebb önképzésre van szükségünk; nem azért,, mert diáktársainktól elszakadunk, hiszen a későbbiekben még eredményesebb kollegiális együttműködést kell kiépítenünk betegeink gyógyításának érdekében. Nem a fiatalságtól búcsúzunk, mert gyógyitó-megelöző tevékenységünkben mindvégig meg kell őriznünk a fiatalos lendületet^ az ifj kori energiát és teherbírást, a kezdeményezőkészséget és a kitartást, valamint az uj iránti fogékonyságot. Azért határkő e nap életünkben, mert kikerülve az Alma Mater védőkarjai alól, felvértezve a gyógyítás jogával és felelősségével, számadással tartozunk embertársaink felé: becsülettel készültünk-e fel hivatásunkra, megszolgáltuk-e taníttatásunkért hozott áldozataikat, képesek vagyunk-e az orvosi hivatás betöltésére? híz