Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1973-1974
1974. február 21., III. rendes egyetemi tanácsülés - I. Miniszteri leiratok, elnöki bejelentések - II. Javaslat a Semmelweis Emlékérem kitüntetésre - III. Javaslat Jendrassik Emlékérme kitüntésre - IV. Javaslat Felsőoktatási Tanulmányi Édemérem kitüntetésre - V. Javaslat Örökös Vándordíj 1974. évi nyerteseire - VI. Címzetes egyetemi tanári és egyetemi docensi cím adományozására javaslat - VII. Előterjesztés az elhunyt prof. és kiemelkedő oktató-kutató- és gyógyító munkát végzett egyetemi mtársak emlékének megőrzésére - VIII. Klinikai Kollégiumok szervezeti- és működési szabályzata - IX. Nagyvárad téri Elméleti Tömb építésének és előkészítésének jelenlegi helyzete
DR. SCHULER DEZSŐ egyetemi docens II.sz. Gyermekklinika Az utolsó 3 évben az emberi chromosoma aberrntiok aetiologiájának vizsgál?, tával foglalkozott /MTA* Bioi. Oszt. Közi. 13,331, 19?0./. Az endogen tényezők közül a thyreoidaa c.utoantitestek és a satellita associatio hatását vizsgálta munkatársaival /Koós és Siegler/ a chromosoma non-dysjunctio ill a Down syndrona keletkezésében /Intern. Congr. of Genetics, Tokio, 1568/, Human Heredity 20,13, 1970./. Megállapította, hogy mindkét tényező hajlamosít chromosoma non-dysjunctiora, azonban az autó-antitestek s a Satellit? associatio előfordulása között korreláció nincsen. Ismeretes, ho^y a leukaemia gyakori előfordulásával járó Fanconi anaemiábar nagy számban fordulnak elő spontán chromosoma mutatiok. Schuler és mtsai /Humangenetik 7, 314-, 1969/ kémiai autogénekkel végzett kísérletekben megállapították, hogy e kórképben a chromosomák mutabilitása is fokozott. E vizsgálataik alapján merült fel az a kérdés, hogy a fokozott chromosoma mutabilitás nem mutatható-e ki módszerükkel egyéb, malignitásokra hajlamosító kórképekben. A megvizsgált esetek ill. kórképek közül Down syndromában és egy u.n. ,srákos családban" voltak indukálhatok szignifikánsan nagyobb számban chromosoma mutatiok. Ataxia teleangioctasiában és IgA hiányos állapotokban, továbbá nem familiáris carcinoma, ill. leukaemia néhány esetében ezzel szemben a chromosoma mutabilitás változatlan /Colloquium der Zentralinst. f. Genetik und Kulturpflanzenvorschung DAU, Gatersleben, 1971/3 Eljárásuk tehát az eddigi vizsgálatok szerint alkalmasnak látszik egyes esőtekben a fokozott chromosoma mutatios hajlam kimutatására. A kémiai műt?génekkel kapcsolatban "in vivo" vizsgálatokat végeztek Dobossal és Feketével. A cyclophosphamidot a gyermekgyógyászatban is egyre elterjedtebben használják immunsuppressio céljából. E betegek egy része teljesen meggyógyul, s igy-mind az egyénre, mind az emberiségre nehezedő "mutatios terhelés" szempontjából jelentős volt annak tanulmányozása, hogy e szer o~ koz-e mutatiokat a kezelt gyermekekben. Vizsgálataik kimutatták, hogy a kezelés alatt, valamint néhány hónapig kezelés után is a chromosoma mutatiok száma fokozódik, fél év múlva azonban a chromosorúd mutatiok számának e fokozódása már nem állapítható meg /Intern. Congr. of Paed., Vienna, 1971/» "In vitro” vizsgálatokkal kimutatta, hogy a kémiai mutaganek szerkezetének csekély megváltoztatása is jolentősen befolyásolja e szer rautagenitását. A mutagenitás és a cytotoxikus hatás nem bizonyult mindig párhuzamosnak. 67o5
