Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1972-1973

1973. március 15., I. rendkívüli egyetemi tanácsülés - I. Március 15-i megemlékezés (Cselényi Gabriella orvostanhallgató, KISZ Bizottság tagja) - II. Örökös vándordíj és dícsérő oklevelek átadása - III. Hallgatói pályázatok nyerteseinek jutalmazása - IV. "Kiváló Tanuló" Oklevelek átadása

-5-"De hát kétségbe kell-e esniiink,

Hat busuljunk-e emiatt?

Ellenkezőleg, oh hon, inkább Ez legyen ami lelket ad.

Emelje ez föl lelkeinket,

Hogy mi l-egyiünk a lampafeny ,

Mely amidőn a többi alszik,

Ég a sötétség éjjelén."

Kossuth világosan látta, hogy az egyezkedés politikája csődöt mondott, csakis további forradalmi lépések menthetik meg az eddig kivivott eredményeket. Segítségére sietett a pesti nép, melléállt az országgyűlés. Ujoneozást rendelt el, megkezdték az ötforintos Kossuth bankók nyomását.

Szeptember 11-én lépte át a határt Jellasics á-0 ezer emberrel, s a Balaton mellett a fővaros felé tartott. A Batthany-kormány lemondott, többen, eddig vezető politikusok háttérbe húzódtak, volt aki külföldre menekült, sok főixral és vagyonát mentő gazdag polgárral egyetemben . A végrehajtó hatalom ekkor az országgyűlés által választott Országos Honvédelmi Bizottmány kezébe került. Elnöke Kossuth Lajos volt.

Megkezdődött az élethalálharc. E küzdelmei kezdetben a bécsi nép forradalommal támogatta, sajnos a magyar kormány nem sietett a bécsiek segítségére idejében, s igy Windisch grátz megrohanhatta az országot.

Kossuth feledhetetlen hősiesével szervezte az ellen állast Létrehozta a magyar honvédséget, mozgósította az egész országot, s gondoskodottaa küzdelem anyagi eszközeiről. Kossuth-toborzóktól vissz hangzott az ország, a falvak, a városok legjobb fiaikat küldték a szabadságharcba. Tábornokok tűntek elő az ismeretlenségből: Perczel, Damjanich, Bem apó - harangokból öntött ágyukat Gabor Áron, s győzelem győzelmet követett. Csodákat müveit a hadra kelt nép, a magar honvédség világraszóló győzelmeket aratott az idegen hóditók felett. Az osztrák haderő egyedül nem is birt vele. A trónját feltő kamarilla a cár segítségét kérte ekko»; aki 200 ezer katonával nyomult Magyaroiv szágra. A szabadságharc drámai végórái következtek. Az 18á8-49-e3 forradalom és szabadságharc elbukott, nem volt lehetősége müvet betel ■|tesiteni, s hátrahagyott feladatai még sokáig megoldatlanok maradtak. Jelentősége azonbaan mindenekelőtt abban van, hogy e forradalom és szabadságharc résztvevői és vezetői az ország minden lényeges kérdésére a kor színvonalán, a haladó Európa eszményeitől vezetve keresték a választ.

2&t