Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1972-1973

1973. március 15., I. rendkívüli egyetemi tanácsülés - I. Március 15-i megemlékezés (Cselényi Gabriella orvostanhallgató, KISZ Bizottság tagja) - II. Örökös vándordíj és dícsérő oklevelek átadása - III. Hallgatói pályázatok nyerteseinek jutalmazása - IV. "Kiváló Tanuló" Oklevelek átadása

-2-A forradalom, a szabadság levegője jarta be egész Európát, az elnyomott népek és nemzetek egymás után álltak talpra, hogy kivívják függetlenségüket.

"Véres napokkal álmodom,

Mik a világot romba döntik S az óvilágnak romjain

Az uj világot megteremtik." - irta a költő.

Az évek óta érlelődő forradalom ismét Párizsban tört ki.

184-8. február 23~án este eldördült az első sortüz, masnap mar égett Lajos Pülöp trónszéke, s Franciaoiszágban kikiáltották a köztársaságot.

A párizsi események hire megdöbbetette Bécset, bár arra nem is gondoltak, hogy a forradalom a Habsburg birodalmat is érintheti. Kossuth viszont azonnal felismerte a nagy lehetőséget, s március j>-i országcyülési programjavaslatában már alkotmányt követelt az egesz birodalom számára, felelős nemzeti kormányt Magyarországnak s jobbágyfelszabaditást, alapvető polgári reformokat az elnyomott osztályoknak,

Az események menete felgyorsult, Metternich herceg kétségbeesetten kiáltott fel: "A legborzalmasabb eseményeknek nézünk elébe 1" Vele kongatta a vészharangot gróf Apponyi György is, a magyar kancellár: "A monarchia és Európa a legnagyobb veszedelemben forognak, hacsak erős összetartás és nyomatékos tevékenység útját nem álljak a forradalom nak, mely általános fellobbanással fenyeget^"

Am hiábavaló volt minden lkösszetartás", hiábavaló a "nyomatékos tevékenység"! Mint a ternészet lefoghatatlan erejet, a bontakozó tavaszt, a forradalmat sem lehetett megallitani: március 13-án Becsben is kitört. Metternich Kelemen lemondott, s megszökötra nép haragja elől. A bécsi föllobbanás szikrája Magyarországot is langra lobbantotta.

1848-ban már igensok vezető magyar elme tisztán látta, hogy Magyarországot két rettenetes béklyó akadályozza fejlődésében és boldogulásában. Az egyik a gyarmati függés Ausztriától, a másik a feudalizmus Nyilvánvaló volt, hogy hazánkat nem lehet kiszakítani a becsi polip karjaiból, ha ugyanakkor nem zúzzák szét a feudális intézményeket is\

A magyar rendi nemesség uralma es az osztrák abszolutizmus egymást támogatva sorvasztotta az ország népet, alkotó energiáit.

A pesti értelmiségi ifjúság java része már hónapok óta jogos elégedetlenséggel figyelte az országgyűlés tevékenységét. Csak a párizsi forradalom adott végre szárnyakat a haladó követeknek. Kossuth március 3-i beszédében nyomatékosan ajánlotta, hogy a rendek politikájukat emeljék fel "a körülmények színvonalára". Az alsó tábla most már eyghangulag elfogadta Kossuth javaslatait, még a konzervatív követek sem mertek ellene szavazni, nehogy ellenállásukkal felidézzek magyará-fl