Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1972-1973
1972. szeptember 9., tanévnyitó egyetemi tanácsülés - I. Dr. Zoltán Imre rektor tanévnyitó beszéde - II. Az elsőéves hallgatók eskütétele - III. Elsőéves hallgatók köszöntése (Dr. Orosz Mihály a KISZ egyetemi Bizottság titkára) - IV. Az Egyetem Kiváló oktatója kitüntetések átadása
A gyakorlati oktatásnak.az eddiginél nagyobb szenpe a korszerű, képzést jelenti. Tudományunk alkalmazott tudomány, célja a gyakorlati tevékenység. Vonatkozik ez a megállapitás a kutató orvosra is, aki társadalmilag hasznos munkát csak akkor végezhet, ha kutatása tárgyát a gyakorlat problémáiból meriti és ha kutatásának eredményei előbb vagy utóbb, közvetve, vagy közvetlenül a gyakorlatban felhasználhatók. Ez az oktatási mód szolgálja tehát közvetlenebbül célját, az elméletileg is jól képzett, de a gyakoi>lati munkában is járatos szakemberek kiképzését. Ami az összes óraszám csökkenését illati, kétségtelen, hogy ez enyhit a hallgatók sokat és joggal említett túlterhelésén. Felmerül azonban a kérdés, nem ellentmondás-e, hogy az ismeretek, amelyeket a tanulmányi idő alatt el kell sajátítani, a tudományok gyors fejlődése következtében sokasodnak, az oktatásra fordított idő pedig csökken. Nem, ez nem ellentmondás. Különösen akkor nem, ha szakítunk azzal a már elavultnak tekinthető felfogással, hogy minden szükséges ismeretet közvetlen közlés utján kell átadnunk tanítványainknak. Az utolsó évtizedek tapasztalatai megtanítottak arra, hogy az ismeretanyagnak ezt a gyors fejlődését a tanításra szánt óraszám szaporításával ugyanolyan oktatási időn belül nem lehet utolérni. A magyar orvostudományi egyetemeken 50 év óta ugyanannyi idő áll a tanulmányok rendelkezésére; az Általános Orvostudományi Karon 6, a Fogorvos- és Gyógyszerésztudományi Karon csekély és átmeneti ingadozásoktól eltekintve 5 év. Azt pedig nem kell hangsúlyoznom, hogy az elsajátítandó ismeretek 50 év alatt hogyan sokasodtak. Szükséges tehát - és itt ismét Polinszky miniszterhelyettes elvtárs már emlitett közleményére hivatkozom - hogy tudomásul vegyük, hogy "az állandó tanulás időszakában élünk s az önálló ismeretszerzésre, a szüntelen továbbtanulásra kell felkészítenünk" egyetemi fiatalságunkat.
