Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1972-1973

1972. szeptember 9., tanévnyitó egyetemi tanácsülés - I. Dr. Zoltán Imre rektor tanévnyitó beszéde - II. Az elsőéves hallgatók eskütétele - III. Elsőéves hallgatók köszöntése (Dr. Orosz Mihály a KISZ egyetemi Bizottság titkára) - IV. Az Egyetem Kiváló oktatója kitüntetések átadása

-JEgyetemi Szervezete megküldötte önöknek az un. Gólyatájékoztatót. Ebből megismerhették egyetemünk múltját, jelenét, szervezetét, tehát azokat a kereteket is, amelyek a szükséges feltételeket biztosítják. Megismerhették a tájékoztatóból a hallgatók és igy az Önök Írott jogait és kötelességeit. Mindez felment engem az alól, hogy az Egyetem és a hallgatók szervezeti kérdéseivel foglalkozzam és rátérhetek az Önök előtt álló egyetemi évek legfontosabb tartalmi kérdéseire.

Amikor elhatározták, hogy orvosok lesznek /és engedjék meg, hogy a továbbiakban az "orvosok” gyűjtő fogalmába beleértsem a fogorvosokat és gyógyszerészeket is/, a mi szemünkben a legszebb hivatást választották, de a lege nehezebbet is. Mert nincs, és nem lehet szebb dolog, mint őrködni embertársaink egészségén, vagy enyhíteni szenvedéseiken és meggyógyítani őket, ha betegek. De nincs is nehezebb, mint erre felkészülni és erre mindig készen állni.

A mi pályánk azért is nehéz, mert ezen a pályán nem volna szabad hibát elkövetni, hiszen a mi hibáink - éppen mert emberekkel van dolgunk - ránk bízott embertársaink egészségében okozhatnak kárt, sokszor jóvátehetetlent. De mi magunk is emberek vagyunk és nem mentesek a hibáktól, önöknek tehát már egyetemi éveik alatt úgy kell erre a pályára felkészülniük és az Egyetem sikeres befejezése után is úgy kell majd magukat képezniük, hogy az elkerülhetetlen hibákat a lehető legkisebb mértékre korlátozzák. Ehhez egyetemi éveik alatt sokat kell tanulniuk. Többet, mint eddig, de másképp is. Sok minden megkülönbözteti a tanulást az egyetemen tanulásuk eddigi módszereitől, és mint mondottam, a különbség nemcsak mennyiségi, hanem minőségi is,

M