Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1972-1973

1972. november 9., oktatói értekezlet - I. rektori beszámoló - Melléklet

- 9 -egyetemi követeimé aye lenek megfelelően folyik. Ehhez az érdekelt tanszékek állandó figyelmére, a kórházakkal való szünetnélkdli együttműködésre van szükség. Csak igy lehet a munka közben adódó esetleges nehézségeket áthidalni, a felmerült hiányosságokat kiküszöbölni. A tanév első heteiben voltak olyan értesüléseink, hogy egyes kórházi osztályokon nem a kellő figyelemmel fogadták hallgatóinkat, vagy nem követelték meg úgy a megjelenést a gyakorlatokon, mint maguk a klinikák. Ez előfordulhat, a szokatlanság, a nem kellő tájékoztatás következtében, vagy más okokból, de az nem, hogy erről az oktatásért felelős tanszék ne közvetlenül és ne azonnal értesüljön és ne intézkedjék késedelem nélkül a hiba kiküszöböléséről.

Hangsúlyozni szeretném, hogy az egyes kórházi osztályokon felmerült nehézségek nem általánosíthatok és távolról sem jelentik, hogy a kórházakban nem a várakozásnak megfelelően folyik az oktatás. Hallgatóink, akiknek körében igen kedvező fogadtatásra talált a gyakorlati oktatás előtérbe helyezése, általában jó tapasztalatokról számolnak be a közkórházakban töltött gyakorlatokról. Nem tartják megalapozottnak azt a felfogást, amely szerint a nem klinikai orvosok nem elég képzettek arra, hogy orvostanhallgatókat oktassanak, vagy hogy a kórházak nem eléggé felszereltek ehheza munkához. Ennek az ellenkezőjét tapasztalják. Nekünk is az a véleményünk, hogy mind a belgyógyászat, mind a sebészet oktatása során számos olyan kórházi osztállyal működűnk együtt, ahol az oktatás minden igényünket kielégíti. Az, hogy ezek többségében a főorvosok a mi egykori munkatársaink, volt egyetemi docensek, vagy adjunktusok, részint nem véletlen, részint előremutató is a már említett kidolgozás alatt álló reformitervünk tekintetében, amennyiben a ciklikus vagy blokk oktatásnak nevezett rendszerben elsősorban ezekre, vagy az ilyen osztályokra kell majd támaszkodnunk.

ok