Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1972-1973
1972. november 9., oktatói értekezlet - I. rektori beszámoló - Melléklet
Berényi: Kérdezi, valamennyi egyetemre érvényes-e, hogy a heti 30 órát az oktatási idő nem haladhatja meg? Eddig szabad kezet kaptak. Az a tény, hogy a Fogorvos tudományi Kar első két évének oktatási anyaga azonos az Általános Orvostudományi Karéval szintén előirás-e, vagy ez módositható. Az Oktatási Bizottság tovaob dolgozik a reformterven és véleményük szerint azáltal, hogy az első két év tananyaga teljesen azonos, lehet-e szó arról, hogy a fogorvos bizonyos átképzési idő után az általános orvosi diplomáját is elnyerhesse? Tóth: Az extrakciókkal kapcsolatos probléma évtizedes. A kerületi Tanáccsal való jó kapcsolatuk révén jó beteganyaggal rendelkeznek. Rektor: Babies professzor kérdésére a következőket válaszolja. A volt szemészeti klinikának két épülete van, az illés utcai és a Kulich Gyula téri. A nagyobbikban változatlanul tervezzük és ebben az évben meg is nyitjuk az első nővérszállásunkat. Idén 57 férőhellyel, ezt követően 100 férőhelyre bővitjük. A kisebb épület teljes egészében a Számítástechnikai Központé. Az épületfelújításokkal kapcsolatos megjegyzésre a következőket válaszolhatja. Ezek elsősorban rossz tervezésnek és a nem kellő előrelátásnak a hitói. Ezeket a hiányosságainkat az Egészségügyi Minisztérium a legutóbbi napokban tartott költségvetési tárgyaláson is megemlítette és el kell ismerni, hogy lehet javítani ezeken a hibákon. A tanfegyelemmel kapcsolatos problémák említésénél elsősorban az oktatók fegyelmével kívánt foglalkozni. Amikor majd a fiatalság értekezletén fog beszélni, az ő fegyelmüket fogja hangsúlyozni. Kétségtelen, hogy ez a kettő kölcsönhatásban van egymással és általában az a tapasztalat, hogy ha a hallgató érdemesnek tartja, eljár az előadásra. A tanrend is megnehezíti a hallgatók jelenlétét. Az év végén nagy tárgyakból kell vizsgázniuk. A szervezeti szabályzat azonban félreérthetetlenül előirja az előadások hallgatását. Kém kiván központi intézkedéseket hozni, hiszen az adminisztrativ intézkedések ennek a kérdésnek a tartalmi részét nem fogják megváltoztatni. A munkaerőhiány nem egyedül az ápolónőkre vonatkozik. Ez országos probléma, ezen belül az egészségügy külön nehézségekkel küzd. Bármennyire is emeljük fel a munkatársak fizetését, ez kevesebb, mint amit más szakmunkával keresni lehet. Hangsúlyozza, hogy az egyre kevésbé anyagi kérdés, inkább a lakáshiánnyal magyarázható. A nővérszállás talán valamit fog enyhiteni ezen a problémán.
