Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1971-1972
1972. február 25., IV. rendes egyetemi tanácsülés - I. Miniszteri leiratok és elnöki bejelentések - II. Javaslatok Jendrassik és Winkler Emlékérme kitüntetésekre - III. Javaslat cimzetes egyetemi tanári és docensi címek adományozására - IV. Javaslat Felsőoktatási Tanulmányi Édemérem kitüntetésre - V. Javaslat az Egyetemi Tanács által alapított "Örökös Vándordíj" ez évi nyerteseire - VI. Javaslat az Elektronmikroszkóp Laboratóriumok szervezetére - VII. Adjunktusi előléptetések - VIII. Bejelentések, indítványok
TANÁCSÜLÉS! ANYAG. Javaslat cimezetes egyetemi tanári kinevezésre. Dr. Horváth Istvánt a biológiai tudományok kandidátusát, a Gyógyszerkutató Intézet igazgatóhelyettesét a címzetes egyetemi tanári cimre Dr. Hársing László egyetemi tanár javasolja. Dr. Horváth István 1920-ban született. Egyetemi tanulmányait a budapesti Tudományegyetem Bölcsészeti Karán mint kémiai-fizika, ásványtan szakos hallgató végezte 1938-1942 között, 1944-ben szerezte meg egyetemi doktori címét kémiai-fizika tárgykörben. Közben 1943-1947 között beiratkozott orvostanhallgatónak és az elméleti orvosi tárgyakat le is hallgatta* 1944-1945 között a. Magyar Vegyiműveknél kutató analitikus; 1945-től 1948-ig a budapesti Tudományegyetem Orvosi Karának Gyógyszertani Intézetében gyakornok, majd tanársegéd.. 1948-ban megbizzák a Chinoin Gyógyszergyár Biológiai Osztályának megszervezésével és vezetésével. 1950-ben a Központi Biokémiai Ipari Kutató Laboratórium Mikrobiológiai Osztályának vezetőjévé nevezik ki. Állását változatlanul betöltötte ezen intézetnek a Gyógyszerkutató Intézettel való egyesítése után is 1967-ig, amikor is a Gyógyszerkutató Intézet igazgatóhelyettesévé nevezték ki. 1965-ben elnyerte a biológiai tudományok kandidátusa cimet a Streptomyces rimosos oxitetraciklin termelésével és anyagcseréjével foglalkozó értekezésével. 1971. decemberben védte meg a biológiai tudományok doktori disszertációját, melynek elfogadását a bírálóbizottság egyhangúan javasolta. Első tudományos közleményei a bélből való cukorfelszivódás hormonális befolyásolása viL és izom biokémiai kutatásokkal foglalkoztak. 1948 őszén bekapcsolódott a penicillin-kutatásba. Kutatásának főterülete ettől kezdve az ipari antibiotikum kutatás lett. Mint a Gyógyszerkutató Intézet igazgatóhelyettese, egyik vezetője a magyarországi antibiotikum kutatásoknak: munkatársaival számos iparilag nagy jelentőségű antibiotikum termelését oldotta meg. A vezetése alatt ezen kivül egyéb ipari fermentációs kutatások is folytak. Elméleti kutatásainak eredményei szorosan kapcsolódtak a gyakorlati feladataihoz. Foglalkozott az uj rv.rtibiotikumok előállításával, elméleti fermentációs kutatásokkal, egyes antibiotikumok hatásmódjával, az izoleucin és valin bioszintézis szabályozásával. 75 tudományos közleménye jelent meg és 33 szabadalom^kidolgozásában vett részt. Két könyvnek, igy Hársing László vezetésével a gyógyszerészhallgatók számára irt "Élettan-kórélettan" tankönyv* társszerzője, a biokémiai rész Írója, 9885/1572
