Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1971-1972

1972. február 25., IV. rendes egyetemi tanácsülés - I. Miniszteri leiratok és elnöki bejelentések - II. Javaslatok Jendrassik és Winkler Emlékérme kitüntetésekre - III. Javaslat cimzetes egyetemi tanári és docensi címek adományozására - IV. Javaslat Felsőoktatási Tanulmányi Édemérem kitüntetésre - V. Javaslat az Egyetemi Tanács által alapított "Örökös Vándordíj" ez évi nyerteseire - VI. Javaslat az Elektronmikroszkóp Laboratóriumok szervezetére - VII. Adjunktusi előléptetések - VIII. Bejelentések, indítványok

- s

Somogyi vizsgáintoi alapján igen valószínű, hogy az enzimrendszer • egyes funkcionális csoportjainak megkötése akár a fiziológiás működés során is hozzájuk kapcsolódó anyagokkal, akár.kisőrleti körülmények között gátlószerekkel, o transzport ATPáz térszerkezetének olyan változását okozhatja, amely befolyásolhatja a szomszédos aminosav oldalláncok gátéibalóságát is azáltal, hogy vagy elfedi azokat, vagy éppen ellenkezőleg demeazkirozza őket«

Különböző detergens oldallánc elöl en z imronds zer t érs zorkez ete sze

*/nn gr r> 1 ík o rr

orgonsekkol, protcolitikus onzymekkel zkoló szerekkel végzett kísérletei rr.

illetve fehérje

?a mutatn

változik-,T-hogy a2--------- --*--w-----------„z £TP bontás során. Sz a, térakozet változás mind ATF-vel, mind HA‘'-el s E‘~-ol befolyásolható.

rv I—» VI T

T~ i

—1 "1 •' r~r v\ 1 T 1 > r, <-.T— —\ 4— • /—» ry « r-v •> -» 4— A Pg 1 ) C I

Mély tisztelettel

Dr. K óvá eh. Arisztid s.k. egyetemi tanár,

a II is érteti Kutató .Laboratórium -vezetője."

Dr. Eerpel-Fronius Ödön egyetemi tanár távollátében helyettese Dr.Lóránt Imre egyetemi docens a következő előterjesztést tette, de űegjegysem, hogy ezt megelőzően Br.Keig>el-?rinius Ödön professzor iráshan közölte velem, hogy a -.eves la tot a mega részéről melegen támogatja 3

"Dr. Schuler Dezső az utolsó p évben•az emberi chromosoma eberretiok aetiolo -.iájának vizsgálatával foglalkozott /ILLA áiol. Oszt .Közi. lp, 331» 1970. ' Az endogén tényezők ...őzül a thyreoidea outoantitestek éc a Satellit ' associati-o hatását vizsgálta • munkatársaival /lioós ás Siegler/ a chromosoma non-dysjunctio ill, a Down syndroma keletkezésé ben /Intern.Congr. of Genetics, Tokio 1908/, Human Heredity 20,13, 1970/. Mogállapitotta, hogy mindkét tényező hajlamosít chromosome non-dysjunctiora, azonban az autó-antitestek s a satellite associatio előfordulása között korreláció nincsen.

Ismeretes, hogy a leukaemia gyakori előzőrdúlisáve1 járó Fanconi anaemiáhan nagy számban fordulnak elő spontán chromosoma mutotiok, Schuler és mtsai /Humangenetik 7, 314p l$őS/ kémiai mutagenekkel végzett kis érietekben megállapított Ik, hogy e búr képben a chromoso.zák mutabilitása is z okoz ott. 3 vizsgálataik alá ján~ merült fel ez a krd hogy a fokozott chromosoma mutahilitás nem mutatható-e ki módszerükké

megvizsgált esetek iegyéb, melignitásokra hajlamosító kórképekben.

ill.

merk epek

közül Down syndromában

A

egy u.n.

áros csclacbsn"

voltak indukálhatok szignifikánsan nagyobb szájában chromosoma mutatio Atanria telesngiectasiában és IgA hiányos állapotokban, további nem familiáris carcinoma ill. leukaemia néhány esetében ezzel szemben a. chromosoma mutahilitás változatlan.

9978.-T_V\