Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1971-1972
1971. december 22., III. rendes egyetemi tanácsülés - I. Miniszteri leiratok - II. Elnöki bejelentések - III. A Minisztérium által jóváhagyott tantervi irányelvek alapján elkészült kari tantervi javaslatok - IV. Bejelentések, intdítványok
Stefanies: Nincs lehetőség arra, hogy mélyrehatóbb tanrendi változást tegyünk. A tanterv kialakításánál szükséges figyelembe venni, hogy elsősorban a tananyag tartalmi integrációja valósítható meg. A mélyebben integrált oktatásra vonatkozó lehetőségeknek gátat szabott az a körülmény, hogy nagyobb változtatást nem lehetett hozni. Nem jelentéktelen, hogy a -tanszékvezetők között van egy csoport, amely nem kiván a régi oktatási szisztémával szemben mélyrehatóbb változtatást, ez a kari ülésen is megnyilvánult és még sok alkalommal megnyilvánul. A régi német orvosegyetemi szisztémái az előadáscentrikus szemlélet erősen tartja magát. Rendkívül küzdelmes feladat lesz majd, hogy egy racionális tartalmi integrációt valósítsunk meg a belgyógyászat, kórélettan, kórbonc tan vonatkozásában, és más tárgyakra vonatkozóan is. Ezzel a nehézséggel szembe kell nézni, mert a tantervi irányelvek kimondják, hogy 1972. szeptember 1-én életbelépő uj tantervnek tartalmi integrációval kell együttjárni és ezen felül a tematikáikat is ennek megfelelően ki kell alakítani. A tematikát a tanszék ismertetni tartozik az oktatási periódusban, a gyakorlati oktatás tematikáját, az ajánlott és kötelező irodalmat is fel kell sorolja. Tehát nem könnyű munka előtt áll a Kar. A javaslat, amely az Egyetemi Tanács előtt fekszik, a dékán által módosított javaslat. Megtárgyalásában a kari pártmegbizottáíon kivül az ifjúság képviselői is résztvettek. Ebben a javaslatban a következőkre hivja fel a figyelmet. Az első félévben a biológia oktatására 2x1 óra javaslatot tett, amely ellentétes az ez év januárjában a biológia oktatásával kapcsolatban összehívott ankét javaslatával. Erre azért volt szükség, mert különben rendkívül nagy arányban csökkent volna a biológia oktatására fordítható óraszám. A legdöntőbb probléma azonban a gyógyszertan oktatására vonatkozik. A gyógyszertan professzora javaslata szerint heti 2 x if5 óra előadást kiván tajotani és ugyanakkor heti 4 óra gyakorlatot. Megkereste Knoll professzort és megkérdezte, hogy feltétlenül szükség van-e ilyen nagy óraszámú gyakorlatra. Knoll professzor ragaszkodott ehhez a magas gyakorlati óraszámhoz. Amennyire ismeri a gyakorlatok jellegét és a helyiáégproblémákat, úgy vélte,