Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1969-1970
1970. február 18., III. rendes egyetemi tanácsülés
NAPIREND V. A gyógyszerészképzés problémája Rektor: A gyógyszerészképzés tárgyában dr. Végh Antal dékán ál tál készített anyagot a tanács tagjai sokszorosítva megkapták /5.sz.melléklet/. A gyógyszerészképzéssel kapcsolatban a rektori tanács kialakította véleményét és azt a következőkben ismerteti: A gyógyszerészképzés problémába évek óta napirenden szerepel a Rektori Tanács előtt. A probléma gyökerét a Tanács abban látja, ho y az évtizedekkel ezelőtt kialakult fcyógyszerészképzés ma már nem felel meg sem a társadalom, sem a gyógyszerészeti és gyógyszer-vegyésze ti tudomány fejlődése által megteremtett követelményeknek. A Tanács megítélése szerint az egyetemünkön gyógyszerészi oklevelet nyert fiatal szakemberek nem elég képzettek ahhoz, hogy magasabb tudományos felkészültséget igénylő állásokban elhelyezkedhessenek. Ilyen magasaDb képzettséget igénylő munkakörök pl. a kiemelt nagy gyógyszertárak vezetése, gyógyszertechnológiai kutatómunka és az egyre inkább nagyobb szerepet betöltő gyógyszerellenőrzési munka. Gyógyszerészeink többsége ezzel szemben olyan munkakört tölt be, amelyhez a Tanács megítélése szerint fölösleges a 4 és fél, vagy 5 évig tartó egyetemi képzés. Az ellentét a követelmények és a képzés között sok hátrányos következménnyel Jár. Ezek között első helyen kell említeni azt, hogy a fiatalok, akik pályaválasztás előtt állanak, vagy a gyógyszerészi pályában, vagy a magasabb képzettséghez elégtelen egyetemi képzésben nem látnak kellő perspektívát. Ebből sok egyéb nehézség származik. Ilyen mindenekelőtt az általános orvostudományi és fogorvostudományi kai* színvonalához viszonyított alacsony színvonal a felvételre jelentkezők között. Mig az ewlitett karokon az általános minimális pontszám, amely a felvételhez elegendő 18-18.5, illetve 16-17 pont, addig a gyógyszerésztudományi karon 12.5-15 pont. A felvételre került fiatalok alacsonyabb tanulmányi színvonala az egyetemi években is megmutatkozik. De ezzel együttjár az is, hogy társadalmi összetétel szempontjából is ez a kar van a legrosszabb helyzetben. Egy-egy 16 pontot elért fiatalnál csak rendkívül kirivó esetben lehet érvényesíteni társadalmi, vagy politikai szempontokat, ami a karon nemcsak a politikai munkát neheziti, de még olyan kirivó esetekhez is vezethet,
