Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1969-1970

1969. november 9., ünnepi tanácsülés

- 2 -mellett tanultak és külföldön vizsgáztak, számuk azonban rendkívül csekély volt. Kisebb városokra, falvakra nem jutott orvos, még az u.n. borbély-sebész is csak elvétve. Érthető volt, hogy a XVIII. század elején az orvoshiány mind nagyobb aggodalmat keltett a müveit elmékben és hogy ebben az időben már elhangzottak az első hangok a magyarországi orvosképzés megteremtése érdekében. 1751-ben Perliczy János Dániel, nógrádmegyei főorvos memorandumban fordult a királynőhöz. Folyamodványában Magyarország súlyos egészségügyi helyzetére hivatkozással kérte, hogy állítsanak fel Magyarországon is orvosi fakultást az egyetemen. Bár Perliczy beadványával a nagyszombati orvosi kar felállítása nem hozható oki összefüggésbe, tervezete jelentős művelődéstörténeti dokumentum.

Tevékenységével kapcsolatban, amelyet az orvosképzés megindítása érdekében folytatott, még egy tettéről kell megemlékeznünk. Tudomást szerezve arról, hogy gróf Eszterházy Károly egri püspök egyetemet kivan alapitani Egerben, 1765-ban kérdést intézett Markhót Ferenchez, Heves és külső Szolnok megye tisztiorvosához, nem találja-e lehetségesnek Egerben megvalósítani az orvosképzésre vonatkozó terveit. Markhót magáévá tette elgondolását. 1769.

/

november 5-én Egerben meg is nyilt az első magyar orvosi iskola, amely igy létezésével egy teljes évvel megelőzte a nagyszombati orvosi kart, amelyen a taaitás csak az

1770-71. tanévben indult meg. A nagy emberek müvének jelentősége azonban ebben ki is merült. Az egri orvosi