Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1968-1969

1969. március 26., V. rendes egyetemi tanácsülés

tanításával és nevelésével,, Okta ;ói tevékenységének jelentősebb ré­szét teszi ki az orvostovubbk. /ez s, ozámos továbbképző tanfolyamon vett resztjrint előadó, ezenl ívül cőfc’o továbbképzést szolgáló köny­vet^ 111, könyvrészletet irt. Mintaképül szol Alhat minden "oktatónak amilyen lelkiismeretesen foglalkozik a hozzá beosztott orvosokkal és törődik•nemcsak azok szakmai, hanem világnézeti és etikai fejlő­désevei. is. Fischer dr, jelentős szakmai-politikai tovékenységet i3 fejt ki, számos folyóirat szerkesztőségi tagja, ill. szerkesztője, különbö­ző tudományos bizottságok aktiv.tagja. Összefoglalva; Fischer Antal dr, igen nagymüvcltségü, széleslátó­kör ii, mély szakmai tudással rendelkező 'ötvös, akinek tudományos - te­vékenysége nemzetközi szinten is egyöntetű elismerést vívott ki. Fischer dr. egyetemi tanárrá való kinevezése mindenképpen nyeresé­get jelent az Orvostudományi Egyetemnek. Dr.oono .:;/l . ndre szül., 1922-ben, 1952-ben a Bpi Orvostudományi Egye­temen szerzett o±cloveletr 1955-ben kórbonctan-kórszövettanból, maji. még ez évben igazságügyi orvostanból nyert szakorvosi képesítést, 1959-ben a TMB, az orvostudományok kandidátusává minősítette. Még orvostanhallgató korában kezdte■tudományos munkásságát, 194-9-' tői. 1950.szeptemberéig a Szabolcs u,Kórház kórbonctanán dolgozott, 1950-ben nevezték ki a BOTE Igazságügyi Orvostani Intézetébe díjas demonstrátornak, 1900-ban docenssé léptették elő. Oktató munkában 1950 óta vesz részt, 195^ óta az Igazságügyi OrvoS'­­tani Intézet igazgatójának helyetteseként rendszeresen tart tanter­mi előadásokat, "Az igazságügyi orvoirtun klinikai vonatkozásai" tárgykörben nem kötelező kollégiumot tart. Az Eötvös Lóránd Tudo^ máryegyetem Jogi Karának mb, előadója. 1966 szeptember l.óta az ÁOK dékánhelyettese„ Tudományos érdeklődési köre igen sokoldalú. Munkásságából csupán a legjelentossebbeket emlitem: foglalkozott a csecsemőkori hirtelen halál okaival, ezek közül a mellékpajzsmirigyvérzés jelentőségeivel, A klinikai gyakorlattal való összefüggésben részletes tanulmányt irt a fiatalkori coronariathrombvsisról, Kísérletes vizsgálatokat végzett a műanyag érpótlás problematikája terén, valamint a külön­böző typusu pace-maker okozta morphologiai elváltozások tárgykör­ben, Munkásaágának jelentős Egészét az elektromos áramnak a szerve­zetre gyakorolt hatása tölti ki. Foglalkozott a rádióadó állomások ' dolgozóinak vegetativ idegrendszeri károsodásával. Vizsgálatai fel­tárták az áram által károsított bőr- és izomszövet ultrastrukturá­lis elváltozásait, valamint az áram által károsított szívizom mito­­chondriumok • xydativ phosphcrillatiós változásait. Több mint 4-00 villámsujtott egyén boncolása, valamint az életben maradottak után­­vizsgálata alapján tisztázta a villámsujtásnak az elektromos áram­tól elkülöníthető következményét. Tudományos munkássága eredménye­ként eddig 60 tudományos közleménye jelent meg, valamint 6 könyv Írásában ill. szerkesztésében vett részt. Munkássága elismeréseként} 238],.

Next

/
Thumbnails
Contents