Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1968-1969

1969. március 15., nyilvános rendkívüli tanácsülés

A_BüdaEe|ti_ö£VO||y|omáB2Í_|g2||§5_S^ÍSsíűL§k_ 1262A§§££|i|_iS“Íi._§^|lYá^2|_|en|k|vUli_^lí|éről;_fQlv||t jegyzőkönyv. Rektor: a Budapesti Orvostudományi Egyetem nyilvános, ünnepi tanácsülését megnyitja. Üdvözli az Egyetemi Tanács tagjait, az Egyetem tanárait, oktatóit, hallgatóit és minden kedves vendégünket. 1. A Tanácsülés első napirendi pontja: megemlékezés március 15-ről. A meghivó szerint az ünnepi beszédet Papp György V.éves orvostanhallgató tartaná, azonban családi okok miatt el kellett utaznia. Az évfordulóról Krámer Márta VI.éves orvostanhallgató emlékezik meg. Krámer Márta: Tisztelt Egyetemi Tanácsülés! Szabadság szirmait bontó március emlékét idézzük minden év­ben e napon. Ünnepeljük a forradalom vezéreit: Petőfit, Kossuthot, Táncsicsot, harcostársaikat; Irinyit, Vasvárit, a "márciusi ifjakat" és a nép fiait; polgárokat, iparosokat, parasztokat, akiknek csak jeltelen sírokkal állítottak emlé­ket. 1848.március 15-én először felelt a nemzet a haladás hivó szavára, és állt egy csatasorba a demokratikus átalakulásért küzdő európai népekkel. A francia forradalom csatazaját nálunk csak az a dermesztő csend fogadhatta még, ami Martinovics és Hajnóczy fejének lehullását kisérte, de 1848.tavaszán már az elmaradott Ma­gyarország állott példaképül a gazdag polgári Európa előtt. Az a maroknyi magyar nép, amely harcolt meg akkor is, ami­kor "Európa újra csendes" lett, amikor a demokratikus nemze­ti forradalmak "lámpafénye" már csak itt világított. Mi adott erőt ehhez a férfias helytálláshoz, forradalmi bá­torsághoz? Az, hogy történelmünkben első Ízben váltak a dol­gozó néptömegek a társadalmi és nemzeti harcok mozgató erői­vé. "Szabadulni a gyarmati sorból és szabadulni a feudaliz­mus bilincseitől", ez lett 48-ban halaszthatatlan nemzeti programmá, egy e^ész nép csatakiáltásává. A demokratikus népi baloldal bontotta ki zászlaját a füg­getlenségi harc és a belső átalakulás vezetésének önálló programjával. Ezért volt a 48-as forradalom polgári forra­dalom, nemzeti forradalom és egyben népforradalom is. "1848kezdet volt, nem befejezes, de kezdetnek hatalmas. Uem lépés, hanem ugrás volt előre a magyar történelemben" Írja: Révai József.

Next

/
Thumbnails
Contents