Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1968-1969

1969. február 19., tanári értekezlet

ßabics; Kérdezi, hogy helye-e orvosegyetemi épületeket 20-25 évre előre tervezni akkor, amikor az orvostudomány hihetetlen gyorsasággal fejlődik?

A másik kérdése, szükséges-e a Francia Intézettel fenntartott kapcsolathoz a Minisztérium engedelye?

Zsebők; Az anyag, amit kaptak tanulmányozást igényel. Felveti, nem volna-e helyesebb később újra összejönni és tárgyalni ezekről a kérdésekről?

Legfontosabb kérdés az egyetem jövőjével kapcsolatban a távlati fejlesztési terv, amellyel kapcsolatban ajánlja, hogy még bátrabb terveket lehetett volna késziteni. Egyetemünket összehasonlítva a Műszaki Egyetemmel megállapítható, hogy az hatalmas fejlődésen menü keresztül. Alapterülete háromszorosára nőtt.

Az anyag 5» oldalán foglalkozik a költségvetéssel.

A 97,4-6 ;&-os felhasználás nagyon gondos pénzügyi kimunkálással sikerülhetett.

A 6. oldalon az ágykihasználás problémáját veti fel. Ezt loo %»ra nem lehetett teljesíteni.

A decentralizálás kérdésével kapcsolatban; további decentralizálást javasol.

A 11. oldalon a bérmegtakarítás felhasználásáról esik szó. Egyes ihtézetek vezetése megkívánja, hogy évkőiben felmerülő olyan kiadást, amelyre nem lehet fedezetet találni, ebből a megtakarításból fedezzék. Az intézet vezetőjének álljon rendelkezésére olyan összeg, amivel rövid utón és szabadon gazdálkodik.

A 14. oldal 2. bekezdésében "a bérszinteket Összkeresec alapján vettük számításba, tekintet nélkül arra, hogy egyes munkahelyéken vagy munkakörökben veszélyességi pótlék folyósítása történik-e vagy sem.

Ezzel kapcsolatban megemlíti, hogy azok, akik nem részesülnek veszélyességi pótlékban, alapbérként kapják, ez gyakorlatilag a veszélyességi pótlék megszűnését jelenti.

Mivel ez a Munka Törvénykönyvével összeütközésben áll, szeretné, ha másképpen oldanák meg.