Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1968-1969
1968. november 27., II. rendes egyetemi tanácsülés
BUDAPESTI ORVOSTUDOMÁNYI EGYETEM _/196_____sz. Tárgy: Hív. sz. Melléklet- 8 -n et Olyan általános rendelet létrehozni lehetetlen, amely mindenre tekintettel lehet* Ha sikerül minden felsőoktatási intézményre elvileg elfogadható tervezetet kialakítani, akkor az egyetemi tanács feladata az, hogy a saját szabályzatát úgy alkossa meg, hogy az a főhatóságnak is megfeleljen. Gábor: A viták egy része és a félreértés egy része onnan származik, hogy a fehér könyv első részében Ilku elvtárs bevezetője túl általánosan foglalkozik a kérdéssel, a szervezeti szabályzattervezet pedig túlságosan részletekbe megy és nem vesz figyelembe olyan sajátosságokat, amelyek az egyetemre jellemzőek és amit mi szeretnénk megtartani továbbra is. Több törekvés látszik az anyagból. .Egyik az a helyes törekvés, hogy a döntés és intézkedés joga ott legyen, ahol a legtöbb és legközvetlenebb információ gyűlik össze. Ezt helyesli mindenki. Ugyanakkor a szervezeti szabályzatból kimaradnak a tanszékek. Kimarad a tanszékvezető felelőssége, feladata, sőt a tanszékek demokratizálódása. Faráai elvtárs elmondta, hogy a demokratizálódásnak nagy jelentősége van abban is, hogy ha a fiatalok a vezető testületbe bekerülnek, ott kifejtik nézeteiket, tanulnak. Biztosítani lehetne az intézetek demokratizmusa érdekében ugyanezt intézeti értekezleteken, ahol az intézeti oktatók és nem oktatók az intézetre vonatkozó kéiv désekoen a tanszékvezetőnek tanácsadói lennének. Itt meg lehet tárgyalni az összes problémákat. Nyilt kapukat dönget, mert az egyetemen ez már megvan, csak szervezetileg nincs szabályba rögzítve. Másik törekvés, hogy megnövelje az egyetem vezetőinek, a tisztségviselőinek a felelősségét. A tanszékvezetők, a dékánok és a rektor egyszemélyi felelőssége még sincs leszögezve, A tervezet kimondja a felsőbb szervek beleszólását olyan kérdésekbe, ami az egyetem vezetőjének joga lehet, tehát csökkenti a hatáskört.
