Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1968-1969
1968. november 27., II. rendes egyetemi tanácsülés
BUDAPESTI ORVOSTUDOMÁNYI EGYETEM /198_____sz. Tárgy: Hív. sz. Melléklet- 5 -kiküldött vitaanyaggal kapcsolatban« Talán azzal kapcsolatban, amit rektor elvtárs mondott, egy módosításra lenne szükség, arra, hogy a bevezetővel, amely az elvi célkitűzéseket tartalmazza, elvileg egyetértünk, azonban önmagunkkal elllentmondásba kerülnénk akkor, ha annak minden részletével egyetértenénk, hiszen akkor tulajdonképpen egyetértünk olyan kari tanácsi összetétellel, ahol a kinevezettek és a választottak aránya 1:3 vagy 2:3» Az eddigi viták tapasztalata alapján elmondja, hogy más egyetemeken és a BOTE Általános Orvostudományi Karán is a vita lényege e körül csúcsosodott ki és nem is véletlenül, hiszen a Kar az a testület, amelyen áll vagy bukik egy-egy kérdés, A tanszékvezetők egyszemélyi felelősségétől függ alapvetően az, hogy milyen orvosok kerülnek ki a magyar orvosegyetemekről, hogy az egészségügyi ellátás milyen ütemben fejlődik, felzárkózik-e az élenjáró vagy nálunk fejletteb országok egészségügyi ellátásához vagy elmarad, ez elsősorban a tanszékek munkáján, a tanszékvezető egyetemi tanárok személyes együttműködésén múlik. Lényeges tehát, hogy ők a kar egészét érintő oktatási, módszertani kérdésben hallassák szavukat. Lnnék előfeltétele, hogy szavazati joggal a kari tanács ülésein résztvegyenek. Ezeket az üléseket az eddiginél lehet alaposabban előkészíteni. Bizottságokat lehet kiküldeni, hogy egyes témákat megvizsgáljanak, előkészítsenek, és mit sem von le ebből, hogy dékáni tanács jöjjön létre, amely kisebb jelentőségű operativ ügyeket - akár a kari ülések között - megvitasson, illetve döntsön egyes kérdésekben. A kari tanácsban olyan tagoknak is helyük van, akik eddig képviselethez item jutottak, eddig nem hallatthatták a szavukat. A demokratizmust ebben az értelemben növelni kell, de nem a tanszékvezetők rovására, hanem a kari tanács demokratizmusának szélesítése érdekében, olyan formában, hogy az oktatók legszélesebb rétegei - a docenstől a gyakornokig - bizonyos létszámú képviselőket válasszanak a kari tanácsba. Úgy kell ezt megvalósítani, hogy ne szoruljón háttérbe a tanszékvezető egyetemi tanárok szerepe. Érvényesüljön a tanszékvezetők, a kar szakértő tagjainak az egyértelmű részvétele az oktatásban, kutatásban, tudományos munka irányításában. A demokratizmust az oktatók különböző rétegeinek egynéhány képviselője véleménye szerint kellően repzertálná és nem okozna olyan mértékű higitést a szakértelem tekintetében, aminek esetleg az orvosképzés, ezen keresztül az egészségügyi szolgálat látná a kárát. Ez a tárca elvi meggyőződése. />