Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1968-1969
1968. november 27., II. rendes egyetemi tanácsülés
BUDAPESTI ORVOSTUDOMÁNYI EGYETEM .,196____*z. Tárgy : Hív. sz. Melléklet- 3 -a./ A kari tanácsok összetétele. Az a vélemény alakult ki, hogy az orvosegyetemen a kari tanácsban nem lebet nélkülözni a tanszékvezetőket. A tanszékvezetők nem kis egységek vezetői; 35-40 diplomás, 150-200 betegágy, plusz még a többi státus, felett rendelkeznek. Lényeges elvi kérdésekben nem alakulhat ki vélemény a kari tanácsban a tanszékvezetők meghallgatása nélkül. Helyes, hogy az egyetemi tanácsot és a kari tanácsot ki kell egészíteni választott tagokkal, igy a damokratizmus kiszélesitésében sem szenvedne kárt. b./ A közgyűlés kérdése. Szükséges olyan fórumot találni, ahol mindenki kaphat tájékoztatást az egyetem ügyeiről. Mivel a mi egyetemünkön az oktatók létszáma kb. lloo főt tesz ki, egy ilyen közgyűlés összehívása csak tájékoztató jelleggel történhet. Elképzelhető lenne az is, hogy ez az looo oktató küldöttértekezlet formájában ülne össze időnként. Nem elvi kérdés, de szólni kell róla, hogy évenként 2 rektori, 2 dékáni értekezletet tartani sok. Az a véleménye, hogy a tipusszabályzatnak az egyetemek sajátosságai szerint több alternatívát kell engedélyezni, hogy egyes egyetemek a saját arcú- • latinénak megfelelő eljárást tudjanak kialakítani. c./ titkár, vagy főtitkár szerepe, bár fakultativ a szervezése es ezzel a lehetőséggel a BOTE nem kiván élni., ennek a munkakörnek a tervezetben nincs kialakult formája. Nem lehet látni a jelentőségét. Megemliti még a fontosabb kérdések közül az egyszemélyi felelősség kérdését. Mi a dékáni-, ill. a rektori tanács hatásköreid Ellentmondásosnak látja ugyanis Ilku miniszter bevezetőjében emlitett nagyobb hatáskör biztosításának elvével, hogy a kari tanácsnak egyetlen döntése sem érvényes addig, amig a rektor nem hagyja jóvá, az egyetemi tanács döntései sem érvényesek addig, mig a minisztérium nem hagyja jóvá azokat.
