Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1967-1968

1968. június 5., IV. rendes egyetemi tanácsülés

T 1- 2 -Dr,Karl Feliinger -professzor A bécsi egyetem orvosi fakultása II, belgyógyászati kliniká­jának tanszékvezető professzora. Kiváló szakember, aki első­sorban a belgyógyászati gyakorlat terén bir nemzetközi név­vel. Könyvei /”Az endocrinolcgiai megbetegedések klinikuma, kórbonctana és therápiája", "A belgyógyászat klinikai bala­dása”, "A krónikus izületi rbeumatizmus klinikuma és therá­­piáju” stb./ számos cikke jól ismert. Súlyosabb tudományos múltra nem tekint vissza, nemzetközi tekintélye inkább szak­mai és nem tudományos. Dr.Verzár Frigyes 1886-ban született. 1918-tól 1930-ig Debrecenben volt egye­temi tanár. 1930-tól 1956-ig - akkor nyugdíjazták - a Baseli Egyetem Élettani Tanszékének professzora volt. Időközben a tihanyi magyar biológiai intézet szervezője és igazgatójaként is működött. Közel 600 tudományos publikáció­ja van. Különösen a belső secretios mirigyek élettani műkö­dése terén kifejtett munkássága nagyon jelentős. Nyugdíjazása után a Nemzetközi Gerontológiai Társaság alapitó tagjaként az experimentális gerontológiával foglalkozik és e téren igen jelentős személyiségként tartják számon. Közéleti tevékenységében és hazájához való viszonyában min­denkor jó példával járt elől és a szocialista rendszer iránti szimpátiájának-többizben előadásaiban és látogatásaikor ki­fejezést adott. Dr.Szentgyörgyi Albert Nobel-dijas biokémikus /Laboratory of the Institute for Liuscle Research at the Marine Biological Laboratory, Woods Hole, Mass,, USA/ 1893-ban született Magyarországon, Orvosi diplomája mellett a biochemia előadó tanara volt a Szegedi Orvosegyetemen 1928- tól, 1940-ben Nobel-dijat kapott. 1949-ben Amerikába költö­zött és azóta ott dolgozik« Haladó szellemű tudós, aki'hazá­jának tudományos életevei ma is élénk kapcsolatot tart. Tudományos eredményei közé tartozik, igen kiterjedt munkássá­ga mellett, a C-vitamin előállítása paprikából. Alapvető mun­kásságában azonban elsősorban az izom biochemiájával foglal­kozott, Nevéhez fűződik a tápanyagoknak az élő:szervezetben történő lebomlása megismerésének nagyobb része. Megállapítot­ta, hogy a szénhydrát, fehérje, zsirból előbb egy közös bom­lástermék, az acetylcoenzim -A keletkezik, amelyben az ecet­­sav-részlet egy kémiai körfolyamat /Szent-Györgyi - Krebs/ folyamat utján tovább oxydalédik. E folyamat legfontosabb állomásait Szent-Györgyi Albert már 1931-ben felismerte. Eb­ből a felismerésből származott az a megállapitás, hogy a fel­szabaduló energia adenosin-tryphosphat alakjában halmozódik fel és a sejtlégzésben realizálódik a szerepe, í OV 7593/68.

Next

/
Thumbnails
Contents